Sikeresen leszállt a Holdra kedden a Csang'o-5 kínai űrszonda - jelentette be a kínai nemzeti űrügynökség.

Az ősi kínai holdistennőről elnevezett űrszondát november 23-án indítottak útnak azzal a céllal, hogy kőzetmintákat gyűjtsön, amelyek segíthetik a tudósokat az égitest eredetének és kialakulásának megértésében. Kínai közlés szerint mintegy kettő-négy kilogrammnyi kőzetmintát akarnak gyűjteni az Oceanus Procellarum (Viharok óceánja) nevű nagykiterjedésű lávamezőn.

A 8,2 kilogramm súlyú Csang'o-5 az eddigi legnagyobb kínai űrszonda. Leszállóegysége fog lyukat fúrni a Hold felszínébe, és robotkarjával kőzet- és talajmintákat gyűjt. Ezeket a felszállóegység veszi át, amely majd dokkol a Hold körüli pályán keringő visszatérő modullal.

A Hszinhua hírügynökség által közreadott, képernyőről rögzített kép a Csang'o-5 kínai űrszondáról a Hold felszínén történt landolása után 2020. december 1-jén. A szonda leszállóegysége a tervek szerint lyukat fúr a Hold felszínébe, robotkarjával kőzet- és talajmintákat gyűjt, amelyeket visszaszállít a Földre az égitest eredetének és kialakulásának vizsgálata céljából. Ez az első alkalom az 1970-es évek óta, hogy egy ország kőzetmintákat próbál gyűjteni a Holdról. A felvételt a Csang'o-5 kamerája készítetteForrás: MTI/AP/Hszinhua Hírügynökség

A CCTV kínai állami televízió híradása szerint a következő két napban kezdi meg a leszállóegység a mintagyűjtést.

Ez az első alkalom az 1970-es évek óta, hogy egy ország kőzetmintákat próbál gyűjteni a Holdról. Korábban a Szovjetuniónak három robotizált, az Egyesült Államoknak pedig hat emberes misszió során sikerült mintákat hozni a Holdról. Az amerikai Apollo-missziók mintegy 380 kilogramm, a Szovjetunió mintegy 300 gramm holdkőzetet hozott a Földre.