A Hamis özvegy legendája igaz: a méregnél is rosszabb fegyverrel támad egy európai pók

Steatoda nobilis
Vágólapra másolva!
Horrorisztikus hírnévnek örvend egy Nagy-Britanniában megjelent apró pókfaj; a hamis özvegy (Steatoda nobilis) csípése állítólag annyira roncsolja a szöveteket, hogy az ember húsa szó szerint szétmállik tőle. Egy kutatócsoport azt vizsgálta, van-e valóságalapja az ízeltlábút övező rémtörténeteknek.
Vágólapra másolva!

A hamis özvegy az 1870-es években jelent meg a szigetországban, vélhetően teherszállító hajók potyautasaiként érkeztek Madeiráról és a Kanári-szigetekről - írja a Science Alert tudományos portál.

Napjainkra elterjedési területe már Írországot is magába foglalja, és mivel kedveli a meleg helyeket, előszeretettel költözik télen a házakba. Ez természetesen növeli annak lehetőségét, hogy kapcsolatba kerüljön az emberrel.

John Dunbar zoológus szerint Északnyugat-Európában nagyjából 10 olyan pókfaj ismert, aminek csáprágója elég erős ahhoz, hogy átszúrja az emberi bőrt.

Közülük a hamis özvegy az egyetlen, ami komolyabb, orvosi beavatkozást igénylő problémát tud okozni.

A legtöbb esetben a hamis özvegy csípése nem rosszabb egy darázsénál; néhány óráig kellemetlen fájdalmat érzünk, de ez minden.

Nem a mérge miatt kell aggódni, hanem a csáprágóján található baktériumoktól.

Hamis özvegy (Steatoda nobilis) Forrás: hemis.fr

12 különféle veszélyes kórokozó is megtelepedhet a pók szájszervén

Az elmúlt években Nagy-Britanniában több újságcikk is arról számolt be, hogy a hamis özvegy csípései után számos áldozat maradandó károsodást szenvedett; a szövetelhalás miatt volt, akinek a végtagját amputálni kellet, de előfordultak halálesetek is, amik csak növelték a lakosság körében a pánikot. Egyes szakértők úgy gondolták, ezekért a tragikus esetekért az emberek, és nem a pókok a felelősek, a csípés helyét piszkos körömmel megvakarva ugyanis veszélyes mikrobák juthatnak a bőr alá.

Hogy kiderüljön, mi az igazság, Dunbar és kutatócsoportja a hamis özvegyet összevetette két másik csípős pókfajjal, az eretnekpókkal (Amaurobius similis) és a nagy zugpókkal (Eratigena atrica). A szakértők mintákat vettek az ízeltlábúak testéről és szájszervéről, valamint alaposabban megvizsgálták a hamis özvegy mérgét.

Forrás: Blanchot Philippe

Azt gondolták, a méreg sterilen tartja a pókok fejét, de kiderült, nem ez a helyzet.

Az RNS-analízis csaknem 22 baktériumfajt azonosított a hamis özvegy csáprágóján, közülük 12 az emberre veszélyes kórokozó.

„Tanulmányunk bizonyította, hogy a mérges pókok olyan veszélyes baktériumokat is hordozhatnak, amik komoly fertőzéseket okoznak" – mondta Neyaz Khan mikrobiológus, a Scientific Reports című tudományos folyóiratban megjelent tanulmány egyik szerzője.

Szintén probléma, hogy az azonosított baktériumok közül néhány szuperbaktériumnak minősül, vagyis rezisztens a legtöbb gyógyszerre. Szerencsére a pókcsípések okozta fertőzések a ciprofloxacin nevű antibiotikummal még mindig jól kezelhetők.

Khan kiemelte, hogy a most megjelent kutatással nem riogatni akarnak; a pókcsípések túlnyomó többsége nem okoz életveszélyes állapotot, ha azonban megtörténik a baj, az orvosok az eredmények alapján már tudni fogják, milyen terápiával menthetik meg a páciens életét.