A kutyák agya nem képes megkülönböztetni egymástól azokat a szavakat, amelyek egyetlen beszédhangban különböznek egymástól. Ilyen például az ül és az áll. Annak ellenére, hogy házikedvenceink hallása kiváló, mégsem figyelnek a szavak közötti különbségekre, ha azok csupán egy beszédhangban térnek el. Többek között ezt állapították meg legfrissebb kutatásukban magyar kutatók.

Mennyire figyelnek a kutyák a beszédhangok közötti különbségekre

Valószínűleg hajlamosan vagyunk azt gondolni, hogy a mi kutyánk a világ legokosabb és legaranyosabb állata, amit többször is bebizonyít, amikor megtanul ülni vagy épp pacsit adni. A legtöbb kutya élete során csak kevés szót tanul meg felismerni: a Royal Society Open Science tudományos szaklapban most publikált tanulmány most segíthet megmagyarázni, hogy miért.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Etológiai Tanszékének kutatói megállapították, hogy a kutyák agya nem képes megkülönböztetni azokat a szavakat, amelyek egyetlen beszédhanggal különböznek egymástól. Arra voltak kíváncsiak, hogy mennyire figyelnek a kutyák a beszédhangok közötti különbségekre, amikor szavakat hallgatnak. Emiatt az ebek bizonyos szempontból hasonlítanak a csecsemőkhöz, akik szintén nem tudnak különbséget tenni hasonló hangzású szavak között: 14-20 hónapos kor körül azonban általában elkezdik megtanulni, hogy egy szóban minden hang számít, ami lehetővé teszi a szókincsük bővítését.

Úgy tűnik, hogy a kutyák soha nem fogják fel ezeket a különbségeket.

Annak ellenére, hogy a kutyák hallása kiváló, mégsem figyelnek a szavak közötti különbségekre, ha azok csak egy beszédhangban térnek elForrás: AFP/2019 Getty Images/Neilson Barnard

Lehet, hogy a kutyák nem figyelnek a beszéd hangjainak minden részletére, amikor szavakat hallgatnak, de meg tudják különböztetni a különböző, például a „k", „u", „ty", „a" beszédhangokat – mondta Andics Attila, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Etológiai Tanszékének és az MTA-ELTE Lendület Neuroetológiai Kutatócsoport vezető kutatója. – Bár vannak hasonlóságok a szavak idegi feldolgozásában kutyák és emberek között, a további kutatások tudnák felderíteni, hogy ez lehet-e az egyik oka annak, hogy a kutyák nem képesek egy nagyobb szókincs elsajátítására.

Hozzátette: azt gondolják, hogy „a csecsemőkhöz hasonlóan a kutyáknál sem perceptuális korlátok állnak annak a hátterében, hogy az agyi aktivitásuk nem különbözteti meg az ismert a hasonló, de értelmetlen szavaktól." Szerintük inkább a figyelemmel kapcsolatos és a szófeldolgozáshoz kötődő folyamatokról lehet szó.

A kutyák agya megkülönböztethette az ismert szavakat

A magyar kutatók egy eljárást fejlesztettek ki arra, hogy fájdalom- és beavatkozás-mentesen mérni tudják éber, nem betanított, családi kutyák elektromos agyi aktivitását. A tanulmány az elsők között alkalmazta az elektroenkefalográfia (EEG) módszerét, amit csillapított, alvó vagy éber kutyákon is sikerrel alkalmaznak.

Ebben a kutatásban tizenhét, olyan, a gazdájával a laborba érkező, éber kutyát vizsgáltak a tudósok, akik semmilyen tréningen vagy beavatkozásban sem vettek részt. Miután az ebek megszokták az új környezetet, gazdáikkal leültek egy matracra, ahol a kutatók tapasszal rögzítették az elektródákat a kutya fejbőrén. Ezután az ebnek előre rögzített szavakat játszottak le hangszórókból. Ezek között akadtak ismert instrukciók, mint például a „gyere" vagy ehhez hasonló, de értelmetlen szó, mint például a „gyare", és akadt teljesen értelmetlen szó is.

A kutyák agya gyorsan megkülönböztethette azokat a szavakat, amelyeket ismertek,

ugyanakkor nem különböztette meg egymástól az általuk ismert szavakat azoktól az értelmetlen szavaktól, amelyek csak egy hangban különböztek.

A megállapítások megerősítéséhez azonban nagyszámú résztvevővel és további szavakkal kapcsolatos vizsgálatokra van szükség.