A „krokodilkönnyeket hullat" szólásunk egy tükörfordításból keletkezett vándorfrazéma (a frazéma a szólások, közmondások, szállóigék összefoglaló neve), amely több más nyelvben is megtalálható, így többek közt a német, az angol vagy a francia nyelvekben. A szólás eredete egy olyan, egyébként
valós megfigyelésen alapuló babonából származik,
mely szerint a krokodilnak azért folynak a könnyei táplálkozás közben, mert keservesen megsiratja az elfogyasztott áldozatát, legyen az állat, vagy akár az ember. Ez a babona a középkori bestriariumok (olyan könyvek, amelyek bestiák leírását tartalmazzák) révén terjedt el, és vált népszerűvé.
Az egyik 1400 körül keletkezett, és később széles körben elterjedt könyv, a Sir John Mandeville utazása (The Voyage and Travel of Sir John Mandevill) azt írta, hogy egy bizonyos országban nagyon sok a krokodil élt, amelyek megölték az embereket és könnyezve megették őket.
Magyarországon ez a szólás csak a 19. században terjedt el széles körben, de a művelt magyarok már a 17. századtól ismerték, és ez a krokodilokról terjesztett babonás hiedelem egészen a 18. század végéig élt.
A monda eredete homályos, de feltehetőleg a görög mitológiából származik,
amelyben bizonyos mitikus szörnyek, a hárpiák gyermeksírást utánozva csalják magukhoz áldozataikat, hogy felfalják őket.
E monda alapján gyanúsíthatták meg később a krokodilokat is azzal,
hogy a gyereksírást utánozva csalják lépre az áldozataikat.
Az irodalmi emlékek közül a krokodilkönnyek legendája először Phoitus konstaninápolyi pátriárka egyik művében, a Myriobiblon című munkájában jelent meg, majd Hugo de Saint-Victor 12. századi bestariumában találkozhatunk vele ismét. A krokodilkönny így lett a ravasz lépre csalás, később pedig a képmutatás szimbóluma.
De hogy miért is könnyeznek evés közben a krokodilok, azt egyelőre még a zoológusok sem tudják pontosan. A megfigyelések szerint a krokodilok néha a táplálkozástól függetlenül is könnyeznek, amikor kijönnek a vízből. Lehet, hogy ez egy úgynevezett epifenomén, vagyis másodlagos mellékjelenség, de az sem zárható ki, hogy a könnyezésnek vegyi hatások semlegesítése, vagy a szemgolyó olajozása a célja.
A krokodilok könnyzacskójából sós, fehérjében gazdag váladék ürül, amely egyrészt a szemeket védi a kiszáradástól, másrészt a szennyeződéstől, merüléskor pedig a kórokozóktól is. Amikor a krokodil táplálkozik, és kitátja a száját, a nyomás hatására a szemek mögötti mirigyek működésbe lépnek, és ürül a könnyhöz hasonló váladék.
Ritkán embereknél is megfigyelhető ez a jelenség, ami az úgynevezett krokodilkönny-szindróma.
Amikor az arcideg (nervus facialis) sérülése után az eredetileg a nyálmirigyeket ellátó idegrostok a könnymirigyekhez haladó rostokkal egyesülnek a gyógyulás során, a bőséges nyáltermelést kiváltó helyzetekben - éhség, étel megkívánása, vagy táplálkozás közben - az illető könnyezni kezd, ugyanúgy, mint egy krokodil.