Visszatért a Földre a Holdon gyűjtött kőzetmintáival a Csang'o-5 kínai űrszonda kapszulája.

Az űrszonda kapszulája, amely 44 év után hozott újra kőzet- és talajmintát a Holdról a Földre, pekingi idő szerint csütörtök hajnalban szállt le az észak-kínai Belső-Mongólia Autonóm Területen - jelentette be a kínai nemzeti űrügynökség.
A kapszula visszaérkezése Kína 2004-ben kezdődött háromlépcsős holdfeltáró programjának sikeres befejezését jelenti. 

2020. november 24-én lötte ki Kína a Csang'o-5 űrszondát hordozó rakétát a Hainan provinciában lévő Wenchang kilövő állomásról, hogy mintákat gyűjtsőn a Holdról.Forrás:http://www.xinhuanet.com/english/2020-11/24/c_139540043.htm

A Csang'o-5 útja a kínai űrkutatás történelmének egyik legbonyolultabb és legnagyobb kihívást jelentő missziója volt. A keringő, leszálló és visszatérő egységből álló űrszonda november 24-én indult a Holdra, és leszálló-felszálló egysége december elsején szállt le az égitestre

az Oceanus Procellarum (Viharok óceánja) nevű nagykiterjedésű lávamezőn, hogy talajmintákat gyűjtsön.
Kínai űreszköz először gyűjtött mintát a Holdon, először szállt fel egy Földön kívüli égitestről, először csatlakozott Hold körüli pályán lévő keringő egységhez és először tért vissza talajmintákkal a Föld légkörébe nagy sebességgel - olvasható az űrügynökség közleményében.

A fotón a Csang'o-5 kínai űrszonda látható, amint mintákat gyűjt a Holdon december 2-án.Forrás: http://www.xinhuanet.com/english/2020-12/03/c_139560444.htm

Az ősi kínai holdistennőről elnevezett űrszonda leszálló egysége a tervezettnél gyorsabban, 19 óra alatt végezte el feladatát a Holdon: először előkészítő munkákat végzett, kinyitotta napelemes szárnyait. A talajba fúrva is gyűjtött kőzetet, hosszú mechanikus karjával pedig a felszínről is, mintegy két kilogrammnyit.Kína először 2013-ban landolt a Holdon. 2019 januárjában pedig a Csang'o-4 a Föld kísérőjének távoleső oldalán landolt, elsőként a nemzetek közül.

(Forrás: MTI)