Minden eddiginél nagyobbra növekedett az ózonlyuk a Dél-sark felett

ózon
A Déli-sark feletti ózon hamis szín módszerrel készült nézete. A bíbor és kék színek mutatják, hol van a legkevesebb ózon, a sárga és piros részek pedig azt, ahol több az ózon.
Vágólapra másolva!
Minden eddiginél nagyobbra, 18 millió négyzetkilométerre növekedett az ózonlyuk a Dél-sark felett decemberben.
Vágólapra másolva!

Így nagyobb, mint maga az Antarktisz, amely 14 millió négyzetkilométeres - közölte csütörtökön a Német Űrkutató Központ (DLR). Ez az ebben az évszakban mért legnagyobb kiterjedés az adatgyűjtés 41 évvel ezelőtti kezdete óta.
"Az ózonlyuknak a déli félteke felett decemberben szinte teljesen el kellene tűnnie" - olvasható a központ jelentésében. Az Antarktiszon ugyanis most kezdődik a nyár.

A Déli-sark feletti ózon hamis szín módszerrel készült nézete. A bíbor és kék színek mutatják, hol van a legkevesebb ózon, a sárga és piros részek pedig azt, ahol több az ózon. Forrás: https://ozonewatch.gsfc.nasa.gov/Scripts/big_image.php?date=2020-12-15&hem=S§ion=HOME

A sarkvidéken a napfény hatására normális esetben megváltoznak a nyomás- és szélviszonyok, emiatt legkésőbb november elejére az ózonlyuk összeomlik. Ez azonban idén nem történt meg - állapították meg a DLR-hez tartozó távérzékelési adatközpont (DFD) tudósai.
A légkörkutatók szerint a jelenség oka az lehet, hogy idén a déli féltekén szokatlanul stabil sarki örvény alakult ki, amely 50 kilométer magasságot is elérhet. Ennek hátterében a sarkvidéki területek és a közepes szélességi körök közötti túl gyenge légtömeghullámok állhatnak, amelyeket a Csendes-óceán különösen hideg felszíne okozhatott.

"Ez előnyös az ózonlyuk kialakulása szempontjából"

- mondta Lisa Küchelbacher, a DFD munkatársa.
A léghullámok aktivitása december 5-től kezdődően megnövekedett. Ez most megváltoztathatja a déli-sarkvidéki nyári viszonyokat.

(Forrás: MTI)