A történelem során a nők többször bizonyították, hogy kitűnő harcosok, stratégák és karizmatikus vezetők, akik erőteljes, ravasz és bátor cselekedetekre voltak hivatottak. A régészek 2020-ban is olyan, érdekes tényeket tártak fel a múltból, amelyek mindezt igazolják. A lándzsavetéstől a bosszúálló varázslatokig itt van hat kitűnő példa az idei évből, amikor a nők megmutatták nekünk, hogy nem minden esetben szabad rájuk a „gyengébb nemként" tekinteni.

Mongol harcosnők bizonyítják Mulan létezését

A mongóliai régészek két ősi női harcos maradványaira bukkantak idén májusban, akiknek csontvázmaradványai azt is megmutatták, hogy egykor igen gyakorlott íjászok és lovasok lehettek. Az egyik körülbelül ötven, míg a másik mintegy húsz éves lehetett a halála pillanatában. A két csontvázat az úgynevezett Csianbej-periódusban (időszámítás szerint 147-552), a politikai széttagoltság és a nyugtalanság idejében temethették el Mongóliában. Ez azt is jelenti, hogy valószínűleg a valóság, tehát a sportos testalkatú, az otthonaik védelmét ellátó hölgyek ihlették a híres „Mulan balladát", amely egy lányról szól, aki apja helyét átvéve, magát férfinak álcázva szolgált a katonaságban. És noha a mulani történetről először a kínaiak meséltek, a korabeli nők bátor cselekedeteiről szóló elbeszélések a mai Mongólia területéről származhatnak. A ballada szerint Mulan a „klánt" szolgálta és ezt a kifejezést a mongol vezetőkre alkalmazzák, Kínában viszont akkoriban még nem is létezett a katonai sorozás.

A mongol nőknek a korszakban rendszeresen meg kellett védeniük otthonaikatForrás: Christine Lee

A vizsgálataink bizonyították, hogy a két női harcos pontosan ugyanazt tette, mint a férfiak: lovagoltak és jól bánhattak az íjjal is – mondta Christine Lee és Yahaira Gonzalez, a Los Angeles-i Kalifornia Állami Egyetem bioarcheológusai.

Hozzátették azt is, hogy valószínűleg a férfiak mellett harcolhattak.

A nagy vadászt a közössége tiszteletben tartotta

Egy női vadász 9000 éves temetkezése érdekes, új felismerésekkel gazdagította a kutatókat idén novemberben. A régészek felfedezése ugyanis szembeszállt azzal a régóta fennálló felfogással, miszerint az ősi vadászó-gyűjtögető közösségekben a férfiak voltak az elsődleges vadászok, míg a nőkre leginkább a gyógynövények és növények gyűjtését bízták.

Amikor a kutatók a perui déli Andok-hegységben feltárták egy nő sírját, abban egy igazi vadász szerteágazó „eszköztárát" találták meg.

A mintegy kilencezer éves temetkezési helyen egy elképesztően gazdag vadászati "fegyverarzenálra" bukkantak. Ez a tudósok szerint egyértelműen azt jelzi, hogy a sírban örök nyugalomra elhelyezett illető ügyes vadász volt, és a közösség emiatt nagy tiszteletben tartotta.

Ez a női vadász épp vikunyára vadászik ezen az illusztrációnForrás: UC Davis IET Academic Technology Services

Ezek a megállapítások alátámasztják azt az elképzelést, hogy a mai társadalmakban gyakran felismerhető nemi szerepek nem különültek el úgy, ahogy azt eddig gondoltuk – mondta Randy Haas, a Kaliforniai Egyetem antropológusa, hozzátéve, hogy a maradványokat eredetileg egy férfinak vélték.

A csontok és a fogak további elemzése után azonban kiderült, hogy a vadász egy nő volt. A szakértők szerint szinte biztos, hogy egy vadászt temettek el itt, aki a fogak vizsgálata alapján 17-19 éves lehetett a halála pillanatában.

Komplett úthálózatot építtetett, hogy növelje hatalmát

Két ősi maja várost összekötő, aszfaltozott, ezer éves mészkőút hálózat építését rendelhette el a könyörtelenségéről ismert K'awiil Ajaw a márciusi leletek tanúsága alapján. Az egyik legnagyobb maja város királynője azért alakíthatta ki a civilizáció legnagyobb és legbonyolultabb úthálózatát Coba és Yaxuna között, hogy növelje hatalmát, regionálisan terjeszkedjen és könnyebben meg tudja szállni a gyengébb államokat. A mai mexikói Yucatán-félszigeten uralkodó K'awiil Ajaw a régészek szerint azért is döntött a „fehér út" építése mellett, hogy könnyebben meg tudja támadni a mintegy száz kilométerre fekvő Yaxuná városát, amely megítélése szerint veszélyeztette hatalmát. A Miami és a Kalifornia Egyetem kutatói a lézer alapú távérzékelés (LIDAR) segítségével vizsgálták és elemezték a területet.

A régészek a LIDAR technológia segítségével tudtak bepillantani a növényzet mögéForrás: University of Miami

A Yaxuná elleni támadással Cobá valószínűleg megkísérelte ellensúlyozni Chichen Itzá egyre növekvő befolyását – magyarázta Traci Ardren, a Miami Egyetem régésze. – Képzeljünk el egy nagyon hagyományos, klasszikus maja várost, amely szinte korlátlan hatalommal rendelkezik és ezt kész minden áron megvédeni.

Az új elemzés azonban váratlan fordulatokat tárt fel a mészkő miatt fehér jelzővel ellátott úton, amely valószínűleg érintette azokat a kisebb településeket is, amelyeket a királynő katonái a győzelem felé vezető úton szerettek volna meghódítani.

A sportban is bajnokot neveltek

Az ókori kínai Cui Shi nevű nemesasszony temetési helyén a kutatók szamarak csonvázait is megtalálták áprilisban. Talán azért, hogy a hölgy a túlvilágon is könnyedén folytathassa az életében gyakorolt és szeretett sportot: pólózhasson. A szakemberek szerint

miután Cui Shi gazdag asszonyként az elit tagjának számított, így a sírjában eltemetett szamarak valószínűleg valami fontosabb célt szolgálhattak a háztartásában, mint pusztán a nehéz terhek szállítását.

Három színű mázas szamárfigura HszianbólForrás: Antiquity Publications Ltd/X. Hu and J. Han

És bár a régészek még 2012-ben fedezték fel Cui Shi sírját, az állatok lábcsontjainak legújabb elemzése most megerősítette, hogy más járásuk volt, mint az egyszerű teherhordó állatoknak. Ez pedig arra utal, hogy valószínűleg gyors manőverezésre tenyésztették őket nagy sebességű, korabeli pólójátékok során.

A Tang-dinasztia (Krisztus után 618–907) periódusának feljegyzései azt mutatják, hogy a játék veszélyei ellenére a sport igen népszerűnek bizonyult a császári Kína felsőbb osztályai körében. Az egyik történelmi beszámoló szerint ráadásul Cui Shi férje egy ilyen pólómérkőzés során vesztette el a szeme világát.

Varázslat és mágia az ókori Egyiptomban

Körülbelül 1800 évvel ezelőtt az ókori Egyiptomban egy Taromeway nevű hölgy „erotikus kötési varázslatot" bocsátott egy Kephalas nevű férfira azért, hogy „kéjjel őrjítse meg".

Magát a különös varázslatot egy papirusztekercs dokumentálta, amelyet a kutatók idén áprilisban fordítottak le.

Ez a mágikus bűbáj arra szólította fel Kephalast, hogy egészen addig menjen Taromeway után, míg „a férfi szervei elkezdik üldözni a női szerveket".

A varázslat a papiruszon, amelyen az Anubisz egyiptomi sakálfejű isten nyíllal lő KephalasraForrás: Michigan Egyetem

A szóban forgó tekercsen Kephalas aktrajzát is láthatjuk, és amelyen Anubis egyiptomi sakálfejű isten egy nyíllal lő a meztelen férfira, feltehetően azért, hogy felszítsa Kephalas vágyát Taromeway iránt.

És bár a tudósok korábban is lefordítottak ehhez hasonló „kötő varázslatokat", ám általában a férfiak fordultak ilyen bűbájért a mágusokhoz, hogy a szeretett és vágyott nőt bevonzzák.

Tőröket, késeket és baltákat rejtett a sír

Egy 2500 éves szibériai temetés egy harcos nőt és fegyvereit rejtette. A kora vaskori temetkezési helyen négy ember, köztük egy férfi és egy női harcos, valamint egy idősebb nő és egy csecsemő maradványaira, illetve fémből készült fegyverekre és más tárgyakra, köztük bronz tőrökre, késekre, baltákra, bronz tükrökre és egy állatszarvból készült miniatűr fésűre bukkantak. A maradványokra az Orosz Tudományos Akadémia régészei találtak rá 2020 szeptemberében. A szakemberek szerint ősi Tagar-kultúrához tartozhattak, amely Dél-Szibéria nomád szkíta civilizációjának részét képezte.

A sírban négy maradványra bukkantakForrás: Siberian Branch of the Russian Academy of Sciences

Az első megállapítások alapján a harcos férfi és nő valószínűleg a 30-as, 40-es éveiben járt, amikor elhunyt

és mindkettőt a hátára fektették, majd a holttestek mellé nagy kerámiaedényeket és fegyvereket tettek. A tudósok szerint a Tagári-kultúra hölgy tagjait gyakran temették el hasonló eszközökkel.

A hat tudományos felfedezést a LiveScience online tudományos portál gyűjtötte össze.