Az emberi idegrendszer idegsejtekből, vagyis neuronokból épül fel, ezek elektromos jelek formájában továbbítják az információkat testünk különböző részeibe. Köztudott, hogy a növényeknek nincsenek neuronjai, vannak viszont szállítószöveteik - farész és háncsrész - amikkel a víz és a tápanyagok szállítását bonyolítják le.
A legújabb kutatások szerint azonban a szállítószövetek nem csak a növény tápanyagellátását biztosítják, de egyfajta idegrendszerként is szolgálnak, jóllehet, ennek részleteit egyelőre nem sikerült megismerni.
Korábbi tanulmányok kimutatták, hogy a növények leveleinek sérülésekor elektromos jel továbbítódik a sértetlen hajtásokba. Gabriela Niemeyer Reissig, a brazil Pelotasi Szövetségi Egyetem munkatársa és kollégái most azt vizsgálták, mi a helyzet akkor, ha magát a termést éri támadás.
A vizsgálat során Niemeyer Reissig cseresznyeparadicsomokat rakott Faraday-kalitkákba, hogy kiküszöbölje a külső, zavaró elektromágneses hatásokat. Ezt követően egy kártevő lepkefaj, a gyapottok-bagolylepke (Helicoverpa armigera) hernyóit helyezte a paradicsomnövények terméseire. A kutatók végül elektródákat tettek a bogyók kocsányára.
Amikor a hernyók elkezdték enni a termést, a műszerek az elektromos aktivitásmintázat változását érzékelték. A módosulás mértéke nagyban függött a bogyók érettségétől.
"A termés elektromos aktivitása minden pillanatban változik. A rovarok támadásakor egyértelműen kimutatható egy jellegzetes mintázat" - idézte a New Scientist tudományos magazin Niemeyer Reissiget.
A szakértők azt is megfigyelték, hogy
a sérült növény még érintetlen bogyóiban és leveleiben megnőtt egy vegyület, a hidrogén-peroxid szintje.
Egyelőre nem teljesen világos, mi célt szolgálhat a molekula, Niemeyer Reissig szerint vagy a fertőzésveszélyt akarja elhárítani vele a növény, vagy sejthalált indukál a károsodott részekben, hogy akadályozza a kórokozók terjedését.
Az eredményeket a Frontiers in Sustainable Food Systems című folyóiratban publikálták.