Pókselyemből és levelekből készített csapda ejtette foglyul a békát

A békának nincs sok esélye a levélcsapdában

Nem mintha a pókok nem lennének elég ravaszak, ám Madagaszkár szigetén a biológusok egy olyan különös jelenségre bukkantak, ami őket is meglepte. Vadászpókok (Damastes sp.) által kiépített békacsapdákat találtak, amelyeket pókselyemmel összefűzött levelekből készítettek, és amelyek árnyékos helyeket kínáltak a kétéltűek számára a pihenéshez. Itt azonban gyorsan csapdába esnek a hálóban, és a pókok csemegéjévé válnak.

A tudósok szerint azonban békacsapdának nevezni őket egyelőre meglehetősen spekulatív. Az Ecology and Evolution tudományos szaklapban publikált tanulmány szerint a kijelentés egyetlen Heterixalus andrakata béka csapdába ejtésének megfigyelésén alapul Madagaszkár szigetén. És ebben az esetben a pók nem is a kétéltűt ette a csapdában, hanem

kényelmesen egy pár levél mellett várakozott egy árnyékos üregben, amikor a béka „önkéntelenül a csapdájába sétált".

Ám a „véletlen" egybeesés és a puszta opportunizmus lehetőségeit szem előtt tartva, a tudósok szerint erős a gyanú, hogy a levélszerkezetek egy olyan eszközre jelentenek jó példát, amelynek célja, hogy odacsábítsa a kétéltűeket a forró, déli napsütés elől.

A pók könnyedén el tud rejtőzni a levelek között Forrás: Fulgence et al., Ecology and Evolution, 2020

A kétéltűeket elpusztító pókokról szóló korábbi beszámolók opportunista viselkedésre utalnak, és eddig semmilyen bizonyítékot nem szolgáltattak a „specializációról"

– írták a madagaszkári Antananarivo Egyetem és a németországi Goettingeni Egyetem biológusai a tanulmányban, amit a ScienceAlert online tudományos portál idéz. – A megfigyeléseink alapján azonban azt feltételezzük, hogy a pókok célzott csapdákat használnak a kétéltűek zsákmányolására.

Az ehhez hasonló csapdák építése azonban nem ritka a pókok körében. A szakemberek ezúttal négy, különféle technikát találtak:

az állatok valamennyi esetben a két szomszédos levél szélét kötötték össze pókselyemmel, három különböző fafajta egyikére, de hagytak egy keskeny teret, ahová visszahúzódhattak.

Természetesen lehet, hogy ez csak egy szimpla hűvös hely, ahová a pókok elrejtőzhetnek mind az erős trópusi hőség, mind a ragadozók elől. Ám a tudósok szerint nem lenne értelme „ennyi erőfeszítést" tenni egy ideiglenes búvóhely építéséhez, hiszen az ízeltlábúak rengeteg természetes üreget találhatnak ugyanerre a célra.

A békának nincs sok esélye a levélcsapdában Forrás: Fulgence et al., Ecology and Evolution, 2020

A bizonyítékok alapján feltételezzük, hogy a kétéltűek nemcsak opportunista, válogatás nélküli vagy véletlenszerű zsákmányok lehetnek, hanem a Damastes sp. pókok szisztematikusan hasznosított táplálékforrásai

– mutattak rá a kutatók a tanulmányban.

Hozzáteszik azonban, hogy magát a szándékot elég nehéz meghatározni a biológiában, mert az evolúció gyakran véletlenszerű. Ám egy ilyen pókcsapda több szempontból is „jó célt szolgál": egyrészt, mert a táplálékot úgymond „házhoz hozza", másrészt így megéri az erőfeszítést, amit az állat annak az építésébe fektet.