Öt évtizede lángol egy tátongó mélyedés a közép-ázsiai Karakum-sivatag közepén. A 60 méter széles és 20 méter mély kráter 1971-ben jelent meg egy rosszul sikerült szovjet bányafúrás következtében. A kísérlet során elértek egy nagyméretű földalatti gázkamrát, a felszín beomlott, ezzel megnyitva a metánnal telített óriási lyukat.

A helyi lakosok által "A pokol kapujának" nevezett képződmény érdekes látnivalóval szolgál az arra tévedő maroknyi turistának. A Darvaza falu közelében fekvő látványosság Türkmenisztán középső részén, Közép-Ázsia szinte alig lakott, nehezen megközelíthető sivatagi területén található.

Darvaza környéke földgázban gazdag, ezért a szovjetek úgy döntöttek, fúrásokat végeznek a régióban. 1971-ben a munkálatok során a geológusok egy földgázzal teli barlangot tártak fel. Pechjükre a fúrótorony alatt beszakadt a föld, a baleset során pedig egy 70 méter átmérőjű, 20 méter mély kráter keletkezett. 

A tudósok nem csak a mérgező anyagok szivárgása miatt aggódtak; a földgáz fő alkotóeleme ugyanis a metán, ami erősen üvegházhatású gáz. 

A nagyobb baj megelőzése érdekében a geológusok úgy döntöttek, hogy el kell égetni a kamrából szivárgó földgázt. Arra számítottak, hogy miután meggyújtják, a gáz teljes mennyisége néhány hét alatt elég.

Nem ez történt; a szakemberek alaposan alábecsülték a nyílás méreteit, a katlan ugyanis máig nem aludt ki.

Csak találgatni lehet, mekkora mennyiségű gáz égett el eddig, illetve mennyi tartalékkal rendelkezik még.

A képre kattintva galéria nyílik!Forrás: Afp/Michael Runkel

Az izzó gödörből kiáramló hőség csak néhány percig elviselhető, érdemesebb távolabbról szemlélni a lángoló üstöt, mely főként éjszaka nyújt "pokoli" látványt.