Kevés nyomasztóbb dolgot lehet elképzelni, mint azt, hogy műtét közben átmenetileg visszanyerjük az öntudatunkat. Az ilyen események összességükben rendkívül ritkák, de a terhes és szülő nőknél valamiért sokkal gyakoribbak az átlagnál.

Szándékolatlan ébredésről akkor beszélhetünk, ha egy általános érzéstelenítésben, vagyis altatás alatt álló páciens a műtét során időlegesen visszanyeri az öntudatát, és utóbb emlékszik is arra, hogy érzékelte a külvilágot. A beteg ilyenkor sokkoló tapasztalatokat szerezhet, hiszen előfordulhat, hogy a fájdalomérzékelése részlegesen visszatér, miközben az alkalmazott szerek hatása miatt a teste le van bénulva, képtelen megmozdulni.

A szándékolatlan ébredés leginkább a műtéti altatási folyamat legelején vagy legvégén, tehát közvetlenül az elalváskor vagy ébredés előtt fordul elő. 

Még ha a tudat visszanyerésének időtartama nem is haladja meg a néhány másodpercet, a jelenség olyan altatási komplikációnak számít, amely joggal aggasztja a pácienseket és az aneszteziológusokat egyaránt. 

A műtét alatti ébredés szerencsére összességében rendkívül ritka, azonban a brit altatóorvosok szövetségének lapjában, az Anaesthesia-ban frissen megjelent tanulmány szerint a terhességgel összefüggő nőgyógyászati műtéteken – például császármetszésen – átesett nők közül minden 256-ból 1 tapasztalt szándékolatlan ébredést az általános érzéstelenítés alatt. Ez az arány lényegesen magasabb annál, mint amit az általános népességen végzett felmérések korábban mutattak. Egy 2014-ben Nagy-Britanniában végzett országos kutatás, a NAP5 szerint csak minden 19 ezer betegből 1 számolt be spontán módon a műtéti altatás alatt tapasztalt időleges tudatvisszanyerésről. Bár a jelenség pontos gyakorisága mutatott némi változatosságot a műtét típusa és a népesség alcsoportjai szerint, az ilyen beszámolók általánosságban olyan ritkák voltak, hogy nem adtak okot komoly aggodalomra.

Forrás: AFP

Az viszont már a NAP5 kutatásból is felsejlett, hogy a császármetszésen vagy egyéb terhességgel és szüléssel kapcsolatos nőgyógyászati műtéten áteső nők körében az ébredés gyakorisága magasabb lehet a szokványosnál. 

A kutatás

A szakértők ezért a brit állami egészségügy intézményi kötelékébe tartozó 72 kórházban összesen 3115 olyan várandós nővel kapcsolatban gyűjtöttek információt, akik altatásban végzett nőgyógyászati műtéten estek át. A 3115 résztvevő közül 12-en számoltak be az altatás során tapasztalt ébredésről; közülük 7-en éreztek szorongást, és 5-en érzékelték azt, hogy mozgásképtelenek (ami az általános érzéstelenítésben végzett műtétek során közönségesen adagolt izombénító szerek következménye). Két nő bénultságot és fájdalmat egyaránt érzett az ébredés alatt. A fájdalmon kívül a húzó érzés, az öltések érzékelése, a testtől való elszakadás érzése és a légzésre való képtelenség érzése szerepeltek a nők által tapasztalt kellemetlen élmények között. Hosszú távú pszichológiai hatásként többeknél a poszttraumás stresszbetegség tünetei jelentkeztek.

A kutatás 2017 májusa és 2018 augusztusa között zajlott, és a benne részt vevő nők mind írásos hozzájárulásukat adták az adataik felhasználásához. A betegek egy 30 napos időkereten belül három szabványosított kérdőívet töltöttek ki, amelyekben leírhatták az általános érzéstelenítés során szerzett élményeiket. A felidézett emlékek valódiságát részletes személyes beszélgetések során ellenőrizték, és minden ébredési epizód körülményeit körültekintően megvizsgálták. Az ébredésről beszámoló 12 beteg közül 9-ben az altatás kezdeti (indukciós) vagy végső (kivezető) fázisában történt az epizód. Az ébredés kockázata összefüggést mutatott az átlagosnál magasabb (25-30 kg/m2) és átlagosnál alacsonyabb (<18.5 kg/m2) testtömegindexszel, a beavatkozás éjszakai időpontjával, illetve a ketamin és tiopentál alkalmazásával az indukciós fázisban. Az ébredéssel járó 12 műtét közül 10-et az éjszakai műszakban (este 8 és reggel 8 között) végeztek.

Dr. Peter Odor, a projekt vezetője és a londoni University College Hospital konzultáns aneszteziológusa elmondta: „Kutatásunk mindvégig a páciensekre fókuszált. A rizikófaktorok komplex csoportját azonosítottuk, amely hajlamosít a műtét alatti ébredésre. Ezek között szerepel az alkalmazott altatószer típusa és az aneszteziológiai gyakorlatban tapasztalható változatosság.  Bár a császármetszés alatt kétségtelenül lényegesen gyakoribb a műtét alatti ébredés, mint a műtöttek körében általában, fontos hangsúlyozni, hogy az általános érzéstelenítés továbbra is biztonságos technikának számít, és még a műtét alatt felébredő betegek fele sem tapasztalt negatív élményt.  Bár sok kérdést megválaszoltunk, továbbiak várnak tisztázásra azt illetően, miért ennyivel gyakoribb a műtét közbeni ébredés a terhes nőknél. Következő lépésként azon fogunk dolgozni, hogy a kutatásból levont tanulságok révén csökkentsük az akaratlan ébredés jövőbeni kockázatát."

IllusztrációForrás: BSIP via AFP/RAMARE / BSIP/Ramare

Dr. Jaideep Pandit, az Oxford University Hospitals NSH Foundation Trust aneszteziológus professzora, a NAP5 kutatás irányítója és a cikk társszerzője hozzátette: „Ez a projekt korábban megszületett kutatási eredményeket visz tovább. A betegek beleegyezésének kérdése különösen élesen vetődik fel, hiszen a műtét közbeni ébredés gyakorisága hasonló azon komplikációkéhoz, amelyekről a beleegyező nyilatkozatban rutinszerűen megkérdezzük a pácienseket."

„Az ébredési komplikációval kapcsolatban ez eddig a legnagyobb nőkön végzett tanulmány, amely nagyban hozzájárult a jelenség jobb megértéséhez. Összefüggést találtunk bizonyos altatószerekkel, konkrétan a tiopentállal, illetve bizonyos izomlazítókkal. Olyan tényezők, mint a beavatkozás sürgősségi jellege – ami gyakran azt jelenti, hogy az operációt főmunkaidőn kívül, az éjjeli órákban végzik – szintén összefüggést mutatott az ébredés előfordulásával" – ismertette Dr. Nuala Lucas, a londoni Northwick Park Hospital nőgyógyászati altatóorvosa, aki szintén közreműködött a cikk megírásában. A Plymouth-i Egyetem pszichológia tanára, Jackie Andrade hozzáfűzte: „A poszttraumás stresszbetegség jellemzően olyan események hatására alakul ki, amelyet az érintett az életét veszélyeztetőnek és általa befolyásolhatatlannak él meg. A pszichológiai utóhatások mérséklésében segíthet, ha a műtét közbeni ébredésen átesett páciensnek részletesen elmagyarázzák, mi történt, és minőségi lelki támogatást kap az eseményt követően." 

A szerzők kiemelik, hogy az ébredés különösen szembetűnő összefüggést mutat az indukciós altatószer megválasztásával. „Adataink szerint a propofollal összehasonlítva 4-szeres az ébredés kockázata akkor, ha az altatás bevezető szakában tiopentált használnak, és 26-szoros, ha ketamint. Agyi aktivitásmintázat-felvételek alapján nemrégiben felvetették, hogy a propofol a terhes nőkben mélyebb anesztéziát tart fenn, mint a tiopentál, így a megfigyeléseinknek lehet valamilyen farmakológiai alapja. Ennek figyelembe vételével a tiopentált és a ketamint csak speciálisan indokolt esetben lenne szabad alkalmazni a terhes nőknél, és nem ezeket tekinteni az első választásnak."