Szlovák-magyar programban dolgoznak a Duna és az Ipoly menti egykori és mai élővilág bemutatásán; a munka része a Nógrád megyei ipolytarnóci ősmaradványok területének további feltárása és a szlovákiai Karva szolgáltatásainak fejlesztése - tájékoztatott a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI)

A szlovák-magyar határon átnyúló Interreg program vezető partnere a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI), partnere a szlovákiai Karva község önkormányzata. 

A szervezet kezelésében lévő Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Terület elsősorban a miocén korú, 17 millió éves ősvilág folyóparti, mozaikos vizes élőhelyekkel tarkított élővilágának összegző rekonstruálását és színesebb bemutatását valósítja meg a fejlesztésben, míg a Karva pedig a mai folyóparti élővilág interpretációját.

A tervek szerint Ipolytarnócon az akadálymentesítési szempontokat is figyelembe vevő fejlesztés legfőbb célja az Ősvilági Pompeji világhírű nyomfosszíliáinak megőrző felmérése.

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság 510 hektáros területén a földtani örökséget különleges interpretációban mutatja be látogatóinakForrás: Bükki Nemzeti Park Igazgatóság

 A projektelem az 1900-ban elkezdődött lábnyomos homokkő feltárások ősfelszínének hiánypótló, nagy pontosságú, háromdimenziós lézerszkennelésére

és a gerinces állatfajokban gazdag, egzotikus ősvilág legújabb palaeontológiai felfedezéseinek háromnyelvű (magyar-szlovák-angol) tudományos-rekonstrukciós bemutatására koncentrál a geológiai tanösvény második védőcsarnokának térségében.

A nemzeti park minden évben szervez Ősvilági Pompeji tematikus túrát az ősmaradványoknál, ahogy ígéretük szerint "egy tovatűnt világ vulkáni katasztrófa által betemetett maradványai nyomába eredünk, a jelenkorból a múltba". A séta a miocén erdő ősállati szobrai érintésével a geológiai tanösvény feltárásaiig vezető tematikus túra a titokzatos múltba enged betekintést.

Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Terület
A terület legfontosabb ősmaradványai között sorolhatjuk fel a cápafogakkal hintett tengerparti fövenyt (ahol eddig 25 cápafaj maradványait mutatták ki), a szubtrópusi erdő hatalmas, megkövesedett fáit (a világ legnagyobb ismert, kövesedett pinus-féléjét találták meg itt), az egzotikus növénylenyomatokat (főképp páfrányok, pálma, babér, magnólia, platán-félék és óriási kimagasló fenyők), az ősvilági élőlények lábnyomait (kétezer négyzetkilométer felületen, 11 gerinces állatfaj 3 ezer lábnyomát tartalmazza), valamint a vulkáni tufa áradatában összesült maradványokat (az itt található lábnyomok 17 millió évesek).

Az Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Terület világhírű őslénytani lelőhelynej számít. A mintegy 20 millió évvel ezelőtti vulkáni katasztrófa során betemetett „ősvilági Pompeji" Európa Diplomát is kiérdemelt. A terület tudományos vizsgálatai 1836-ban kezdődtek el, és 1944 óta védett státuszt kapott.

(MTI, Origó)