A nagy múltú Habsburg-dinasztia ugyan nem nélkülözte a különc szokásokkal rendelkező uralkodókat, ám a furcsa kedvteléseiről és erős okkultista hajlamairól híressé vált Rudolf párját ritkítja a család történetében. Az élete alkonyán egyértelműen az őrület jegyeit mutató uralkodót sokkal jobban izgatták az alkímia, az aranycsinálás rejtelmei, valamint az asztrológia és az okkult tanok, mint az államügyek. II. Rudolf prágai udvarát a kor híres tudósai és művészei mellett szélhámos szerencselovagok egész hada lepte el, a gyors meggazdagodás reményében. Mivel a különc uralkodó közügyek iránt érzett utálata már-már széteséssel fenyegette a birodalmat, ezt megelégelve, a családi kamarilla Mátyás főherceg vezetésével 1608-ban puccsszerűen lemondatta II. Rudolfot, aki 409 éve, 1612 január 20-án halt meg Prágában.

Trónra lépve megüzente a rendeknek, hogy nem kíván az ország ügyeivel foglalkozni

A Habsburg-ház nagy különce, II. Miksa német-római császár, magyar, valamint cseh király, és Habsburg Mária legidősebb fiúgyermekként 1552. július 18-án látta meg a napvilágot Bécsben. Kamaszéveit a nagybátyja, II. Fülöp madridi udvarában töltötte. A spanyolországi évek hatása nem múlt el nyomtalanul Rudolf későbbi életútja során sem; apjával, a vallási kérdésekben toleráns II. Miksa császárral szemben ugyanis az ellenreformáció elkötelezett híveként bigottan merev nézeteket vallott.

II. Miksa német-római császár és magyar király, Rudolf apjaForrás: Wikimedia Commons/Nicolas Neufchatel

Rudolf kíméletlen protestánsellenessége is közrehatott a 17. század legvéresebb fegyveres konfliktusa, a harmincéves háború kirobbanásában. Apja 1576. október 12-én bekövetkezett halálával Rudolfra szállt a birodalmi trón, valamint a cseh és a magyar korona.

Nem sokkal a trónra lépése után azonban gyorsan lehűtötte a vele szemben táplált várakozásokat,

megüzenve a megrökönyödött cseh, morva és a magyar rendeknek, hogy nem kíván az ország ügyeivel foglalkozni. Hosszúra nyúlt 32 évig tartó uralkodása alatt ezt az ígéretét véres komolysággal be is tartotta: Rudolf ugyanis semmitől sem irtózott jobban, mint az államügyek intézésétől.

II. Rudolf egykorú portréja. Rudolf a terheltségét valószínűleg dédanyjától, Őrült Johannától örökölteForrás: Wikimedia Commons/Hans von Aachen

Hogy ne kelljen a fárasztó hivatali kötelezettségekkel foglalkoznia, idősebb öccsét, Ernő főherceget Magyarországra, a horvát-szlavón ügyek intézésére pedig ifjabb testvérét, Miksát nevezete ki kormányzónak.

Különc szokásai nagy megütközést keltettek az udvari tanácsosok és a külföldi követek körében,

de ennek ellenére egészen az 1590-es évek elejéig  viszonylag még olajozottan ment a kormányzás, mert nagy szerencsére, nem nagyon avatkozott be a tanácsosai munkájába. A 16. század utolsó évtizedében azonban egyre jobban kiütköztek rajta a feltehetően örökletes elmebaj jelei.

Őrült Johanna, Rudolf dédanyjának egykorú portréjaForrás: Wikimedia Commons

Az újkori Habsburgok közös őse, Aragóniai Johanna – aki a sokat sejtető „őrült" előnevet kapta a kortársaitól – súlyos pszichés zavarokban szenvedett, valószínűleg skizofrénia gyötörte. A  Habsburg-dinasztiát jellemző belterjes házasságoknak köszönhetően pedig a késői utódok egyikén-másikán is megjelentek az örökletes pszichés betegség tünetei. Őrült Johanna Rudolf dédnagyanyja volt.

Egy sarlatán jóslata miatt nem volt hajlandó megnősülni

Amennyire irtózott az államügyektől, annyira vonzódott az alkímiához és az okkult tanokhoz, de a művészeteket valamint a természettudományokat is erősen pártolta. Minden furcsa különcsége ellenére

Rudolf igen nagy műveltségű színes reneszánsz egyéniségnek számított.

1583-ban az udvartartását áthelyezte Prágába, és a Hradzsint néhány év alatt a korabeli Európa egyik legjelentősebb szellemi-művészeti központjává tette.

A prágai vár, a Hradzsin távalti látképeForrás: Wikimedia Commons/Andrew Shiva

Természettudományos műveltsége ellenére is vakon hitt azonban a babonákban és az okkult tanokban. Így például azért nem volt hajlandó házasságot kötni még a család rimánkodása ellenére sem,

mert egy sarlatán azt jósolta neki korábban, hogy a házasság szerencsétlenséget hoz a fejére.

A házasságkötéstől való félelme ellenére Rudolf azonban egyáltalán nem élt aszkéta életet, amit szép számú törvénytelen gyermeke bizonyít. Szenvedélyesen érdekelte az alkímia, az „aranycsinálás" titka; ez a császári szenvedély pedig egész Európából szélhámosok tucatjait vonzotta az udvarába.

II. Rudolf fiatalkori portréjaForrás: Wikimedia Commons/Alonsó Sánchez Cohello

Az aranycsináló „mesterek" kisebb vagyonnal felérő pénzösszegeket csikartak ki az uralkodótól kísérleteikhez, majd miután Rudolf gyanakodni kezdett a beígért siker elmaradása miatt,

a fejüket féltve, sietősen elszöktek Prágából.

Ám nemcsak pénzéhes imposztorok, hanem a kor leghíresebb tudósai is felbukkantak a prágai udvarban.

Tycho Barche, a 16. század leghíresebb asztronómusa Rudolf udvari csillagásza voltForrás: Wikimedia Commons

A 16. század legnevesebb észlelő csillagásza, a dán Tycho Brache ugyanúgy Rudolf vendégszeretetét élvezte, mint a modern égi mechanika alapjait lerakó Johann Kepler.

II. Rudolf portréja 1591-ből, amelyet manierista udvari mestere, Giuseppe Arcimboldo festettForrás: Wikimedia Commons/Giuseppe Arcimboldo

A reneszánsz művészetek iránt érzett csillapíthatatlan vonzalmának köszönhetően olyan híres manierista alkotók szolgálták udvari festőként, mint Giuseppe Arcimboldo, vagy Barthalomeus Spranger.

Hónapokig várakoztak a külföldi követek Rudolf óramániája miatt

A hóbortos császár rajongott a műtárgyakért és a különleges relikviákért, amelyeket a királyi palota külön erre a célra létrehozott szárnyában, a messze földön híres Kunstkammer termeiben halmozott fel.

Volt itt minden, Noé bárkájának két szegétől kezdve sárkánycsontokon át a ritka ásványokig, és az elmúlt korok sok száz értékes képzőművészeti remekéig bezárólag. A császár pénzt nem kímélve gyűjtötte az egzotikus állatokat is, amelyek elhelyezésére külön udvari állatkertet építetett.

II. Rudolf minden különcsége ellenére színes reneszánsz egyéniség voltForrás: Wikimedia Commons/Martino Rota

Egy másik nagy szenvedélyét az órák alkották. Egyszer elhatározta, hogy a több száz darabból álló kollekcióját úgy fogja beszabályozni, hogy az összes óra egyszerre üssön. Az órák - egyébként reménytelen - beállítási kísérlete annyira lekötötte Rudolf figyelmét,

hogy amíg ezzel foglalatoskodott, senkit sem engedett a színe elé járulni.

A prágai udvarba érkezett külföldi követek a császár órahóbortja miatt hosszú hónapokig tartó tétlen várakozásra kényszerültek.

Prága látképe Rudolf idejében, egy 1595-ös színezett rézmetszetenForrás: Wikimedia Commons/Hoeffnagel

Rudolf sokkal szívesebben társalgott asztrológusokkal és mágusokkal, mint a külföldi udvarok követeivel, vagy a saját tanácsosaival. A Hradzsinban a 16. század két leghíresebb okkultistája, a szellemidéző John Dee és Edward Kelly is szívesen látott vendégnek számított csakúgy mint Löw rabbi, akit a legenda a Gólem szülőatyjaként tart számon. Ennyi elfoglaltság mellett nem is csoda, hogy az uralkodásra már vajmi kevés ideje maradt.

Családi puccs fosztotta meg hatalmától az őrült uralkodót

Gyengekezű és tehetetlen uralkodóként Rudolf kezéből éppen akkor csúszott ki a hatalom, amikor a legnagyobb szükség lett volna rá, a törökellenes tizenöt éves háború (1591/1593-1606) évei alatt. Ebben az is komoly szerepet játszott, hogy 1598-tól végleg elhatalmasodott rajta az őrület.

A tizenöt éves háború allegóriája, Aachen egykorú festményénForrás: Wikimedia Commons/Hans von Aachen

A családi tanács döntése alapján ettől fogva gyakorlatilag már Mátyás főherceg, Rudolf fiatalabb öccse vitte az államügyeket. Mátyás bigott katolikusként a kemény kéz politikáját folytatta a magyarországi protestáns rendekkel szemben, akikre rá akarta kényszeríteni a katolizicmust. Erőszakos rekatolizáló törekvései miatt robbant ki 1604-ben a Bocskai-felkelés.

Bocskai István erdélyi fejedelem egykorú rézmetszésű portréjaForrás: Wikimedia Commons

Bocskai István fejedelem az Oszmán Birodalom támogatásával sikeresen vette fel a harcot a Habsburgok abszolutisztikus törekvéseivel szemben;

az 1606-os bécsi békében Rudolf kénytelen volt szentesíteni Erdély különállását,

valamint bizonyos feltételek kikötése mellett elismerni a protestanizmust. Az egyre kiszámíthatatlanabbul viselkedő, dühkitörésekre és mély depresszióra egyaránt hajlamos Rudolf már formálisan sem volt alkalmas a császári és királyi méltóság betöltésére.

A lemondatott Rudolfot Mátyás követte a trónonForrás: Wikimedia Commons/ Lucas van Valckenborch

A családi kamarilla ezért a becsvágyó és Rudolf koronájára áhítozó Mátyás főherceg javaslatára elhatározta Rudolf lemondatását az ausztriai, magyarországi és morvaországi jogosítványairól. A puccsszerű lépés után, hogy legalább a prágai trónt megtarthassa, 1609-ben királyi chartát bocsátott ki, amelyben a cseh nemesség és a városok számára biztosította a vallásszabadságot, de két évvel később, 1611-ben Csehországot is kénytelen volt átadni Mátyás számára.

II. Rudolf lemond Mátyás főherceg javára a trónról (egykorú rézmetszet)Forrás: Wikimedia Commons

Lemondatása után a Habsburg-ház legkülöncebb ex-királya szigorú felügyelet mellett, gyakorlatilag házi őrizetben élt a Hradzsinban, egészen az 1612. január 20-án bekövetkezett haláláig.