A régi legenda szerint minden arannyá változott, amihez hozzáért. De amit Midász a sors legnagyobb ajándékának tartott, a legszörnyűbb átok lett az életében. Egy friss törökországi régészeti felfedezés fényében úgy tűnik, hogy újjáéled Midász király bukásának krónikája. 

Luvi nyelven írták a szöveget

A régészek az ősi Türkmen-Karahöyük  temetkezési helyet vizsgálták Törökország középső részén, amikor különös felfedezést tettek. Azzal már korábban is tisztában voltak, hogy a Konya-síkság egyik nagyobb régiójában több, eddig elveszettnek hitt  ókori város maradványai rejtőzhetnek, de még a sokat tapasztalt régészeket is meglepte, amit találtak.

Az egyik csatornában  egy nagyon furcsa kőre bukkantak, amelyet valamilyen ismeretlen felirat jelölt.

Türkmen-Karahöyük nagy kiterjedésű területeForrás: James Osborne

Láthattuk, hogy valami kilóg a vízből, ezért leugrottunk a csatornába; belegázoltunk a derekunkig – mondta James Osborne, a Chicagói Egyetem régésze a ScienceAlert online tudományos portálnak. – Rögtön kiderült, hogy egy ősi szövegre bukkantunk amit luvi írással véstek a sziklára, és amelyet a bronz- illetve a vaskorban használtak ezen a vidéken.

Az egykor széles körben beszélt luvi nyelv az anatóliai nyelvek egyike volt; a luviak saját hieroglif írást is kialakítottak. A birodalmi korból  több feliratuk ismert, és a luvi írás egészen Anatólia legnyugatibb részéig, Trója városáig terjedt.

A félig elmerült kő, az időszámításunk előtt 8. századból származó felirataivalForrás: James Osborne

A kutatók megállapították, hogy az ősi kőtömb hieroglifái egy katonai győzelemről regélnek. És nem is akármilyen eseményről: a rövid életű ókori  Anatólia királyságának vereségéről, amely nagyjából 3000 évvel ezelőtt létezett. Az anatóliai királyság Urartu meggyengülésével párhuzamosan, a mai Törökország jelentős részét megszerezve emelkedett fel, ám alig három évtizeden belül áldozatul esett egy ókori sztyeppei nép, a kimmerek támadásainak.

Midász valódi történelmi személy volt

A hagyomány több phrüg királyt is ismer, köztük a történelmi személyiségnek tekinthető tekinthető és a fővárost megalapító Gordiaszt, valamint fiát, Midászt. A most felfedezett sztélé kora, valamint a szöveg nyelvészeti elemzése azt sugallja, hogy a hieroglifák Midász királyra utalhatnak.

A mitológia szerint a király Dionüszosznak, a bor, a mámor és a szőlőtermesztés görög istenének tett szívességet,

amiért az teljesítette Midász kívánságát, hogy minden váljon arannyá, amihez csak hozzáér.

A mitológiából  ismert Midász kiráy a lányával, aki arannyá változott a karjai közöttForrás: Wikimedia Commons/Walter Crane - Library of Congress

A legenda szerint Midász gyorsan rájött, hogy  elviselhetetlenné vált  az élete, hiszen  minden, még a tápláléka és az ivóvíz is arannyá vált a kezei között, sőt szeretett lánya is aranyszoborrá lett, amikor megpróbálta megölelni. Midász király kénytelen volt megtanulni, hogy az aranynál szinte minden fontosabb az életében. A történet hőse azonban valódi történelmi személy volt: az asszír feliratok tanúsága szerint a Krisztus előtt a nyolcadik században élt, mint Gordion királya.A most felfedezett feliratban találtak egy speciális hieroglifát is, amely Hartapu király győzelmére utalhat. Tarhuntasszasz nagykirálya kizárólag saját, luvi nyelvű hieroglif felirataiból ismert, és ezek arra utalnak, hogy Midászt végül elfogták Hartapu katonái.

A Midász-emlékmű , egy frigai sziklakivágás sír, amelyet Midásznak szenteltekForrás: Wikimedia Commons

A vihar istenei a felséges uralkodó elé szállították az ellenséges királyokat – vésték egykor a kőre.

A történészek azonban szinte semmit se tudnak Hartapu királyról, és királyságáról. Származása, uralkodása és sorsa gyakorlatilag ismeretlen, csak találgatások vannak róla.

Hihetetlenül ritka, szerencsés leletnek számít

A most felfedezett értékes lelet arra utal, hogy Türkmen-Karahöyük területén állhatottr egykor Hartapu fővárosa, amely fénykorában mintegy 300 hektárra terjedt ki, Midász és Phrügia ősi hódításainak szívében.

Luvi nyelven írt feliratokat fedeztek fel egy kövön a közeli ásatásonForrás: Oriental Institute)

Fogalmunk sem volt erről a királyságról – mutatott rá Osborne. – Egy pillanat alatt új, mélyreható információkat szereztünk az eddig javarészt ismeretlen, vaskori Közel-Keletről.

 

A Türkmen-Karahöyük Intensive Survey Project területe a magasbólForrás: Türkmen-Karahöyük Intensive Survey Project

Ebben a most felfedezett halomban paloták, műemlékek és házak lehetnek – emelte ki Osborne. – Ez a sztélé csodálatos, hihetetlenül szerencsés leletnek számít, de csak a kezdetet jelképezi.

A terület feltárására létrehozott Türkmen-Karahöyük Intenzív Felmérési Projekt (TISP) a konyai síkságon fekvő régészeti lelőhelyet egy korábban ismeretlen vaskori fővárosként határozta meg Tabal nyugati régiójában. Az eddigi leletek és az újonnan felfedezett feliratok arra utalnak, hogy ez a város a „Hartapu nagykirály" első évezredbeli királyi székhelye lehet, amely régóta ismert a közeli Kizildağ és Karadağ rejtélyes emlékeiből. 

Még rengeteg titkot rejthet a most felfedezett királyságForrás: Türkmen-Karahöyük Intensive Survey Project

Az eddigi vizsgálatok alapján úgy tűnik, hogy a település a késői bronz és a vaskor között érte el a maximális méretét.

Jelentős politikai központnak számíthatott

Törökországnak ez a része elsősorban az újkőkorszaki leletekről híres, főleg az UNESCO Világörökséghez tartozó Çatalhöyük régészeti lelőhelyről, amely Türkmen-Karahöyüktől húsz kilométer távolságra fekszik. és ami egy  Krisztus előtti  7. évezredből származó újkőkorszaki település.

Kerámiák maradványai a régészeti lelőhelyenForrás: Türkmen-Karahöyük Intensive Survey Project

A jövőben a lelőhely felszínéről gyűjtött kerámia és egyéb műtárgyakból származó adatok tisztázhatjáka város teljes területi kiterjedését valamint szemléltethetik, hogyan változott a település népsűrűsége a különböző időszakokban. A tudósok emellett elkezdik a terület térbeli modellezését és elemzését a legmodernebb technológiák segítségével.