Corvin János horvátországi sírjának feltárása reményt ad arra, hogy archeogenetikai módszerekkel azonosíthatóvá váljanak Hunyadi Mátyás földi maradványai – áll a Magyarságkutató Intézet minap megjelent közleményében. A hír ismét reflektorfénybe helyezheti az egykori székesfehérvári koronázó bazilika romkertjében fekvő osszáriumot, amelyben az Árpád-ház, illetve az azt követő magyar királyok és királynék csontmaradványai nyugszanak. A középkori Magyar Királyság uralkodói közül tizenöt koronás főt, köztük a magyar történelem olyan nagyságait, mint Szent Istvánt, Anjou Károly Róbertet, Nagy Lajost, vagy Hunyadi Mátyást temették a székesfehérvári Nagyboldogasszony-bazilika királyi kriptájába. Az egykori királysírokból fennmaradt mintegy hatszáz csontmaradványt a nemzeti emlékhelynek nyilvánított romkert 2000-ben megnyitott osszáriuma őrzi.

A középkori Magyarország szakrális városa, Székesfehérvár

A középkori magyar történelemben Székesfehérvár Szent István korától a város 1543-ban történt oszmán megszállásáig szakrális jelentőségű helynek számított. A magyar államiság megteremtője, I. (Szent) István nem sokkal az államalapítás után, a Szentföldre vezető zarándokút mentén fekvő városban egy minden addiginál nagyobb bazilika felépítését határozta el, amelyet a végső nyughelyének is szánt.

Pieter Jozef Verhaghen flamand barokk mester 1770-ben festett „Szent István fogadja a pápa koronát hozó követeit” című képe a Nemzeti GalériábanForrás: Fj Mol

A kora középkori német székesegyházak mintájára építtetett templom monumentális méreteivel nem csak Magyarország, hanem az István-korabeli Európának is a leghatalmasabb bazilikája lett, amit a szent király utódai folyamatosan tovább építettek, illetve bővítettek.

Az első király, akit a bazilikában kentek fel, István utóda, I. (Orseolo, vagy Velencei) Péter volt, akit még 48 további királyi személy, uralkodók és királynék követtek a székesfehérvári koronázások hosszú sorában.

I. Péter király a ménfői csatában, a Képes KrónikábólForrás: Wikimedia Commons/Csanády

A 12. századtól egységesnek tekinthető szokásjog szerint

csak három együttes feltétel fennállása mellett koronázhattak meg valakit közjogilag érvényes módon

minden magyarok királyává, nevezetesen, ha a koronázási aktus a Szent Koronával történt, ha a koronát az esztergomi érsek helyezte a felkent uralkodó fejére, és ha a koronázási ceremónia a székesfehérvári Nagyboldogasszony-bazilikában zajlott.

A Szent Korona és a magyar koronázási jelvények az OrszágházbanFotó: Tuba Zoltán [origo]

A középkori uralkodók közül ezért kellett például Anjou Károly Róbertet, valamint Hunyadi Mátyást is többször megkoronázni, hogy érvényessé váljon a királlyá választásuk. Az I. Pétert követő Árpád-házi királyok közül egyedül IV. Béla volt az, akinek nem a Nagyboldogasszony-bazilikában, hanem egy másik fehérvári székesegyházban helyezték a fejére a Szent Koronát.

IV. Béla menekülése Than Mór festményén. Az Árpád-házi királyok közül egyedül IV. Béla volt az, akit nem a Nagyboldogasszony-bazilikában koronáztak királlyáForrás: http://than.rs/thanmor-tortenelmi-muvek.html

A magyar történelem utolsó székesfehérvári koronázása 1527. november 3-án történt, ekkor I. (Habsburg) Ferdinándot koronázták meg magyar királynak a megszentelt falak között.

A leghíresebb magyar királyok történelmi panteonja

Szent István után Könyves Kálmán volt az első magyar uralkodó, akit feleségével, Hauteville-i Felíciával együtt a Nagybodogasszony-bazilikában temettek el.

Könyves Kálmán az 1488-ban kiadott Thúróczi krónikábanForrás: Wikimedia Commons

Kálmán halála, 1116 után vált szokássá a magyar királyok székesfehérvári temetkezése; Szent Istvánnal együtt összesen 15 uralkodót és négy királynét, egy királyi herceget (Szent Imrét), valamint különös kegyből egy nem koronás főt, a bazilika kibővítésében komoly szerepet játszott Ozorai Pipót is, Luxemburgi Zsigmond itáliai származású országbáróját a királyi személyek közé temették.

Ozorai Pipó volt az egyetlen nem királyi személy, akit a királyok közé temettekForrás: Wikimedia Commons/Andrea del Castagno

Már Könyves Kálmán előtt szokás volt, hogy a különösen előkelő főrendeket a bazilika kertjében temessék el, és ez a szokás a későbbi évszázadokban is fennmaradt. Az Árpád-ház 1301-ben III. András halálával történt kihalása után sem szűnt meg ez a szokás, így többek között Anjou Károly Róbertet és fiát, Nagy Lajost, az első Habsburg-uralkodót, Albertet, valamint a Bécsben meghalt Hunyadi Mátyást is Székesfehérváron temették el.

Hunyadi Mátyás és Beatrix királyné (rekonstrukció).Forrás: Network/Mátyás király klub

Ugyancsak a Nagyboldogasszony-bazilikában kapta meg a végtisztességet a szerencsétlen sorsú II. (Jagelló) Lajos király is,

aki az 1526. augusztus 29-én lezajlott mohácsi csatában halt hősi halált. Az utolsó koronás fő, akit a székesfehérvári Nagybodogasszony-bazilikában helyeztek örök nyugalomra, az 1540. július 17-én elhunyt I. (Szapolyai) János király volt.

II. Lajos holttestének megtalálása, Székely Bertalan híres festményénForrás: Wikimedia Commons/Székely Bertalan

A bazilikát végső nyughelyének szánt Szent István, valamint fia, Imre herceg földi maradványait már 1083-ban, a szentté avatásukkor kiemelték a sírhelyükről, a többi uralkodó földi maradványaira azonban szomorú sors várt.

Török martalócok dúlják fel a kripta csendjét

1543-ban I. (Kanúni) Szulejmán, az Oszmán Birodalom szultánja és az iszlám világ kalifája ötödik alkalommal lépett seregei élén Magyarország földjére. Az 1543-as hadjárattal a padisah a korábbi magyarországi hódításait akarta kiterjeszteni, elsősorban a Dunántúlon. Az oszmán hadak ekkor vették be Esztergomot, és az ősi koronázó várost, Székesfehérvárt is.

I. (Kanúni) Szulejmán oszmán szultán, és az iszlám kalifája 1543-ban újabb hadjáratot indított Magyarország ellenForrás: Wikimedia Commons

A szultáni had 1543. augusztus 23-án ért Székesfehérvár határába, és a város körülzárása után, augusztus 28-tól kezdte el a falak lövetését, majd szeptember 2-án megrohamozták a belső várat. Miután Székesfehérvár hős védője, Varkocs György várkapitány a török roham visszaverése közben elesett, a városi magisztrátus másnap, szeptember 3-án úgy döntött, hogy szabad elvonulás fejében átadják a várost Szulejmánnak, hogy megmentsék a polgárságot, és a felbecsülhetetlen értékű, sok évszázados hiteles helyi irattárat.

Oszmán harcosok. A török hódítók felforgatták a királysírokatForrás: Tumbrl

A szultán azonban ígéretét megszegve,

lemészároltatta a várból kivonuló fehérvári polgárokat és katonákat,

a megszállt várost - Isztolni Belgrád néven – pedig a budai vilajethez csatolta. Az elfoglalt városban helyőrséget hagyott hátra, amelynek élére béget nevezett ki. A török megszállók mindent módszeresen feldúltak, és a bazilikába betörve, - kincsek reményében – nekiláttak a királysírok kifosztásának is.

A fehérvári koronázótemplom, a Nagyboldogasszony-bazilika a Képes KrónikábanForrás: Wikimedia Commons

A városi defterdár külön elrendelte, hogy „a gyehennára jutott áruló gyaur, az átkozott Jankó" vagyis I. János király földi maradványait vessék szemétdombra. (A király maradványait végül a városban maradt, életben hagyott polgárok mentették meg a megbecstelenítéstől, és éjszaka, titokban eltemették a városfalak mellett.)

I. (Szapolyai) János király rézmetszésű portréjaForrás: AFP

Pontosan nem lehet tudni, hogy hány királyi sírt dúltak fel a török martalócok, ami viszont bizonyos, hogy korántsem az összeset, ám a törökök által megkímélt királysírok sem kerülhették el a végzetüket.

Talán ismét nevet kaphatnak a Székesfehérváron eltemetett királyok

A 16. század végén kirobbant hosszúra nyúlt tizenötéves háború idején, 1601-ben a keresztény hadak ostrom alá vették a törökök megszállta Székesfehérvárt. Szeptember 14-én Russwurm császári generális serege átverekedte magát a várost övező, a török védők reménye szerint áthatolhatatlan ingoványon, és betört Székesfehérvár külső területére.

Székesfehérvár látképe 1601-benForrás: Wikimedia Commons/Hans Siebmacher

A módszeres ostromot a lőállások kiépítése után szeptember 17-én kezdték el az egyesült keresztény hadak. Szeptember 20-án az ostrom zaját túlszárnyaló hatalmas detonáció robaja rázta meg a környéket a koronázó-bazilika legmagasabb, Ozorai Pipó építtette gótikus tornyában tárolt lőpor felrobbanása miatt.

Az ennek nyomán keletkezett tűzvészben a bazilika főhajója beomlott, és a templom legnagyobb része megsemmisült.

A városba betört keresztény zsoldosok a török megszállók által megkímélt érintetlen királysírokat is feltörték, és kincsek után kutatva szanaszét szórták a megboldogult uralkodók csontjait.

A székesfehérvári Nagyboldogasszony-bazilika (másként királyi bazilika, koronázóbazilika, főbazilika) alapköveinek maradéka a Középkori Romkert Nemzeti EmlékhelyenForrás: MTI/Jászai Csaba

A város visszafoglalása csak ideiglenes sikernek bizonyult, mivel 1602-ben Székesfehérvár ismét török kézre került, és csak a 17. század végi nagy visszafoglaló háborúk idején, 1687-ben szabadult fel végleg az oszmán rabiga alól.

Ami még magmaradt az egykori bazilika falaiból, az ezt követő években, évtizedekben a környék építkezéseire hordták szét; a 19. század elejére az alapokon kívül semmi sem maradt fenn a magyar történelem e nagy múltú szakrális épületéből.

Az Anjou-dinasztia alapítóját, Károly Róbertet is Székesfehérváron temették elForrás: https://www.origo.hu/tudomany/20150615-magyar-kiralysag-anjou-dinasztia-karoly-robert-szent-korona-lovagkor-budai-kiraly-var-visegrad.html

A III. Bélának és felesége, Antiókhiai Anna királynénak tulajdonított egyetlen teljes épségben megmaradt uralkodói sírt

1848-ban csatornaásás közben találták meg.

(1898-ban Ferenc József császár saját költségén a budavári Mátyás-templomban építtetett díszes sírhelyet a királyi párnak, III. Béla és felesége díszes szarkofágja azóta itt látható.)

III. Béla és felesége síremléke a budavári Mátyás-templombanForrás: Wikimedia Commons

Az 1848 utáni években elvégzett ásatások számos megbolygatott emberi csontot, az egykori királyok és királynék földi maradványait tárták fel, ezeket az 1938-ban kialakított sírkert osszáriumába helyezték végső nyugalomra. A közös sírkamrát 1984-ben felnyitották, a maradványok antropológiai vizsgálata céljából.

Az osszárium befedett lejárata a romkertbenForrás: Wikimedia Commons/Globetrotter19

A leleteket a 2000-ben teljesen felújított klimatizált osszáriumba helyezték vissza. Az összehasonlító genetikában az elmúlt egy-két évtizedben történt forradalmi fejlődés talán lehetővé teszi, hogy fél évezred múltán a Székesfehérváron eltemetett királyaink ismét arcot és nevet kaphassanak.