A sarki világítórákok megszámlálására indultak ausztrál kutatók

A sarki krillek (Euphausia superba) képesek nanoméretűvé átalakítani a megemésztett mikroműanyagokat.

A sarki világítórákok, gyűjtőnevükön a krill megszámlálására indultak ausztrál kutatók az Antarktiszra pénteken.

Az ausztrál nemzeti tudományos intézet (CSIRO) tudósai 2006 óta először indulnak az Ausztrália antarktiszi régiójában élő krill megszámlálására, ezúttal új módszerekkel.

A krill a világ egyik legnépesebb élőlénycsoportja, ám a Greenpeace környezetvédő szervezet egy 2018-as jelentésében azt írta, hogy a kereskedelmi rákhalászhajók egyre közelebb halásznak a bálnák táplálkozási helyeihez.

A bálnák, a fókák és a pingvinek krillel táplálkoznak, de házi kedvencek is kapják, az állattenyésztésben is használják és a halászatban is keresett csali a rák.

A sarki krill (Euphausia superba) a tápláléklánc létfontosságú eleme Forrás: wikimedia.org

"Itt az idő, hogy meggyőződjünk arról, hogy felelősen bánunk-e a területtel és fenntarthatóan kezeljük ezt a csodálatos táplálékforrást anélkül, hogy a krillel táplálkozó ragadozók túlélését veszélyeztetnénk" - mondta Rob King, az expedíció biológusa.

Korábbi kutatások csak az óceán felszíne közelében számolták a krillt, azonban a kamerákkal felszerelt úszó keret és más modern felszerelések lehetővé teszik, hogy a 20 kutató a vízfenék világítórákjait is számba vegye.

"Senki nem járt el még így, nem tudjuk, működik-e. Ha igen, azt is megtudjuk, milyen fajúak, neműek és méretűek a rákok. Olyan információk ezek, amelyekhez eddig nem juthattunk" - magyarázta King.

Az utazás résztvevőinek a világjárvány miatt a hónap nagy részét elővigyázatosságból karanténban kellett töltenie.

A Déli-sarkvidék az egyetlen koronavírus-mentes kontinensként sokáig kivételes helyzetben volt, azonban decemberben 36 chilei karbantartó tesztje pozitív lett.