Hamarosan elérhetővé válik az első olyan koronavírus-vakcina, amit csupán egy dózisban kell beadni; a Janssen február 4-én kezdeményezte az ideiglenes forgalomba hozatalt az Egyesült Államokban, és előreláthatólag még ebben a hónapban benyújtják az engedélyeztetési kérelmet Európában is. Eközben a CureVac elkészíthette azt az RNS-vakcinát, aminek tárolásához nincs szükség sarkvidéki körülményekre. Mindkét oltóanyagból jelentős mennyiséget kötött le Magyarország. Eközben az első 40 ezer ampulla Szputnyik V is megérkezett hazánkba. Az orosz oltóanyag nemzetközi fogadtatása nagyon pozitív, és már egy tekintélyes szaklap is igazolta hatékonyságát és biztonságosságát.

Johnson & Johnson

Az Ad26.COV2.S nevű vakcina - amelyet a Johnson & Johnson tulajdonában lévő belga Janssen Pharmaceuticals fejleszt - a vektorvakcinák csoportjába tartozik.

Az Ad26.COV2.S a koronavírus legfontosabb fehérjéjét, az immunválaszt kiváltó fehérjetüskéket a szervezetünkkel készítteti el. Ebben némileg hasonlít a Pfizer-BioNTech- és a Moderna-oltásokra, ám míg az utóbbiaknál a tüskék elkészítéséhez szükséges instrukciókat RNS (ribonukleinsav) molekula hordozza, addig a belga kutatók DNS-be (dezoxiribonukleinsavba) csomagolták a vírusfehérje tervrajzát.

A fehérjetüskét kódoló gént a szakértők adenovírusokba ültették, ezek lesznek a vektorok, vagyis a génhordozók. Az adenovírusok olyan kórokozók, amik általában enyhe, megfázásszerű tüneteket okoznak. A Janssen kutatói egy módosított adenovírust, az Ad26-t jelölték ki a koronavírus génjének szállítására. Ezt követően a vírusrészecskét úgy módosították, hogy be tudjanak ugyan jutni a sejtekbe, de ott ne sokszorozódjanak, és ne ártsanak.

A fehérjetüske génjét hordozó adenovírus előbb a sejtfelszínhez kötődik, majd a sejt belsejébe kerül. Itt a sejtmaghoz vándorol, amibe bejuttatja az általa szállított genetikai anyagot. A DNS által kódolt információk úgynevezett hírvivő RNS-be (mRNS) íródnak át. Az mRNS végül a riboszóma nevű sejtszervecskéhez kerül, ahol megtörténik a fehérjetüske legyártása. A fehérjetüskék végül beindítják az immunrendszer működését, és kialakul a védelem.

Az adenovírus alapú vakcina nem egy ismeretlen technológia, ilyen jellegű oltóanyagokkal már évtizedek óta folynak kísérletek. A szintén a Janssen által fejlesztett, 2020-ban engedélyezett Ebola-vakcina is ezen a módszeren alapul. Ugyancsak adenovírusokat használnak a Szputnyik V és az AstraZeneca-koronavírus-vakcinákban is.

Az Ad26.COV2.S védőoltás különlegessége abban rejlik, hogy két dózis helyett csupán egyet kell beadni. A vakcina összességében 66 százalékos védelmet nyújtott a Covid-19-betegség mérsékelt és súlyos formáinak, és 85 százalékost a legsúlyosabb tünetek kialakulása ellen az Egyesült Államokban és hét másik országban végzett teszteken.

Ez elmarad a Pfizer, a Moderna, a Szputnyik V és a Sinopharm védőoltásainak eredményétől, viszont szállítása és tárolása nem igényel fagyasztást.

A Janssen február 4-én adta be ideiglenes forgalomba hozatal iránti kérelmét az Egyesült Államokban. Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) januárban kezdte vizsgálni az oltóanyagot. A belga gyógyszercég várhatóan februárban nyújtja be az engedélyeztetési kérelmet az EMA-nak.

Forrás: NurPhoto via AFP/Artur Widak/NurPhoto/Artur Widak

CureVac

A német CureVac vállalat CVnCoV nevű vakcinája egy RNS-alapú védőoltás, hasonlóképpen működik, mint a Pfizer-BioNTech és a Moderna cégek készítménye.

Az RNS-alapú oltások úgy működnek, mint a tradicionálisak: az immunválasz kiváltásával antitesttermelésre ösztönzik a szervezetet. Van azonban egy nagyon fontos különbség: az RNS-vakcinák a szervezettel állíttatják elő azokat a vírusfehérjéket, amik beindítják az immunrendszert.

Ehhez az úgynevezett hírvivő RNS-re (angolos rövidítéssel mRNS) van szükség. Működése nagyon röviden a következőképpen foglalható össze: az mRNS leolvassa a génekről, milyen fehérjéket kell előállítani, majd a kapott „tervrajzot" továbbítja a fehérjegyárhoz (riboszómához), ahol elkészül a kívánt termék. A CureVac készítményének hírvivő RNS-e a tüskefehérjének az összeszereléséhez szükséges információkat hordozza. A koronavírus tüskéje önmagában nem ártalmas, viszont alkalmas arra, hogy felkészítse az immunrendszert a kórokozó elleni harcra.

A CVnCoV-t két dózisban kell beadni, 4 hetes különbséggel.

Előnye a többi, már elérhető RNS-oltással szemben, hogy nem igényel extrém alacsony hőmérsékletet a tárolása, 2-8 Celsius-fokon biztonságosan eltartható.

A vakcina hatásossága az első két klinikai próba adatai szerint 90 százalékos. A harmadik fázisú klinikai vizsgálatok 2020 decemberében kezdődtek, és jelenleg is zajlanak.

Egy megállapodás értelmében a CureVac vakcináinak gyártását a német Bayer és a brit GlaxoSmithKline gyógyszergyártók segítik.

Forrás: Picture-Alliance via AFP/Verwendung weltweit/Frank Hoermann/Sven Simon

Érkeznek a kiváló hatékonyságú keleti vakcinák

Sokkal kézzelfoghatóbb közelségben van azonban az orosz és a kínai vakcina, amelyekből jelentős mennyiségben rendelt Magyarország: a Sinopharm készítményéből 5 millió adagot, a Szputnyik V-ből 2 millió adagot szállítanak hazánkba. Az első 40 ezer ampulla Szputnyik V-t tartalmazó szállítmány február 2-án, kedden érkezett meg.

Mindkét oltóanyag hatékony és biztonságos technológián alapul; a Sinopharm vakcinája inaktivált koronavírussal készíti fel az immunrendszert a kórokozó elleni küzdelemre, míg a Szputnyik V a már bemutatott vektorral viszi be az immunizáláshoz szükséges fehérjét a szervezetbe.

Szputnyik V-t tartalmazó üvegcseForrás: Anadolu Agency via AFP/2021 Anadolu Agency/Sefa Karacan

A Szputnyik V hatásosságát az egyik legtekintélyesebb egészségtudománnyal foglalkozó szakfolyóirat, a brit The Lancet is megerősítette.

A független szakértők által jegyzett tanulmány szerint a klinikai vizsgálatok harmadik fázisában az oltóanyag hatékonysága 91,6 százalékos volt, ami kiemelkedőnek számít. Emellett alkalmazása során nem léptek fel súlyosabb mellékhatások.

Az orosz vakcina ráadásul a legveszélyeztetettebb korcsoportnál, a 60 év felettieknél is tartós, hatékony immunválaszt alakított ki.

A tanulmány konklúziója szerint a Szputnyik V egyértelműen a leghatékonyabb oltóanyagok közé sorolható, egyenértékű a hatékonysága a Pfizer és a Moderna vakcinájával.

A Szputnyik V nemzetközi elfogadottsága ezzel párhuzamosan egyre erősödik. Olasz újságok például rendkívül pozitívan reagáltak arra a hírre, hogy a magyar kormány engedélyezte a vakcina felhasználását, és így az első ország lett Európában, ahol jóváhagyták az orosz oltóanyagot.

Sebastian Kurz osztrák kancellár pedig arról beszélt, hogy Ausztria mind a Szputnyik V-t, mind a kínai védőoltást gyártaná, egyúttal bírálta a brüsszeli vakcinabeszerzést, amit a lassúság és a szállítási problémák jellemeznek.