A kedvtelésből tartott kisállatok ipara, az emberi fogyasztásra vadászott, vadon élő fajokból származó hús, a hagyományos orvoslás, az elefántcsont és a laboratóriumi termékek kereskedelmében forgalmazott állatok száma óriási mértékben csökken világszerte. Elkészült az első elemzés, amely a vadon élő állatok és növények legális és illegális kereskedelmének hatásait számszerűsítette, és döbbenetes eredményre jutott. A tanulmányt a Nature Ecology & Evolution tudományos szaklapban publikálták.

Szinte teljesen eltűntek bizonyos fajok

A vadon élő állatok populációja átlagosan 62 százalékkal csökken azokon a területeken, ahol különböző fajokkal kereskednek, és egy új jelentés szerint egyes állatok ezzel közelebb és közelebb kerülnek a kihalás veszélyéhez. Napvilágra került az első, olyan elemzés, amely a vadon élő állatok és növények legális és illegális kereskedelmének hatásait számszerűsítette: a tanulmány összesen 133 szárazföldi fajt vizsgált meg. A Sheffield Egyetem által vezetett nemzetközi kutatócsoport megállapította, hogy a leginkább veszélyeztetettek - amelyek jellemzően kisebb populációkkal rendelkeznek - vannak a legnagyobb veszélyben, átlagosan 81 százalékkal.

Hat tonna lefoglalt elefántcsont-kereskedelemből származó dísztárgy az Egyesült ÁllamokbanForrás: AFP/Getty Images/Doug Pensinger

Esetenként helyi szinten szinte teljesen eltűntek bizonyos fajok: a pókmajmok és a közép-amerikai tapírok egyes populációi például nem kevesebb, mint 99,9 százalékkal csökkentek.

A többszörös helyi eltűnés globális kihaláshoz vezethet – mondta Oscar Morton vezető kutató, a Sheffield Egyetem PhD hallgatója a The Guardian online portáljának. – Az eredményeink azt mutatják, hogy a vadon élő állatok kereskedelme okozza a fajok drasztikus csökkenését, ami óriási aggodalomra ad okot, mert ahol a fajok hanyatlása mindig fennáll, ott előbb-utóbb könnyen kihalhatnak.

Felmérték az általános hatásokat

Óvatos becslések szerint az illegális vadon élő állatok és növények kereskedelme elérheti az évi 23 milliárd dollárt, ami éves szinten több mint 100 millió növény és állat adás-vételét jelenti. A kereskedelem globális hatása a vadon élő fajokra korábban még nem volt ismert.

Megsemmisítésre váró elefántagyarakForrás: AFP/Ted Aljibe

Több ezer, már publikált cikket és tanulmányt tekintettünk át az elmúlt évekből, így minden részletre kiterjedő, széleskörű kutatás állt rendelkezésünkre – mutatott rá Morton. – Ezután elemeztük mindezeket, a különféle fajok adatait összesítve.

A csapat vizsgálta a vadon élő állatok helyi és nemzetközi kereskedelmét, valamint a legális és illegális kereskedelmet is. Végül arra jutottak, hogy minden típusú kereskedelem ugyanarra az eredményre vezet: elmozdítja a fajokat az élőhelyükről. A tanulmányból az is kiderült, hogy

bár néhány illegális kereskedelem fenntartható, több legális kereskedelmi tevékenység viszont abszolút fenntarthatatlan.

A tudósok ugyanis itt is szerették volna felmérni az általános hatásokat.

A Kenyai Vadvédelmi Szolgálat (KWS) elkobzott elefántagyar-halmok megsemmisítését végzi a Nairobi Nemzeti ParkbanForrás: MTI/EPA/Dai Kurokawa

A vadon élő állatok és növények kereskedelmének fő mozgatórugóit a következők jelentik: a kedvtelésből tartott állatok ipara, az emberi fogyasztásra vadászott, vadon élő fajokból származó hús (bushmeat), a hagyományos orvoslás, az elefántcsont és a laboratóriumi felhasználás.

A tanulmány azonban nem tartalmazta a megélhetési alapú „bushmeat" felhasználást, amelyet a vadászó közösségek fogyasztanak.

Néhány fajnál súlyos csökkenést tapasztaltak

A kutatók összesen harmincegy olyan tanulmányt találtak, amely drámai populáció csökkenésekről számolt be. Ezek között találhatunk 506 adatmintát, amely 99 emlősfaj, 24 madárfaj és 10 hüllőfaj populációs adatait tartalmazta.

A kutatók összehasonlították a kihasználatlan ellenőrzési helyeket azokkal a területekkel, ahol a vadon élő állatok kereskedelme aktívnak bizonyult.

Az orrszarvúak az egyik leginkább veszélyeztetettekForrás: AFP

Megállapították, hogy a vadon élő állatok kereskedelme a védett területeken is 56 százalékkal csökkenti egyes fajok populációinak a számát. Ez a kutatás összecseng a Science tudományos szaklapban 2019-ben publikált tanulmánnyal, amely szerint a világ ismert szárazföldi gerinceseinek 18 százalékát érinti a vadon élő állatok kereskedelme, ami 50 százalékkal több, mint ahogy azt a korábbi becslések mutatták.
A kereskedelemnek ezek a különféle formái valóban drámai módon elnyomják a vadvilág jólétét – magyarázta David Edwards, a Sheffield Egyetem természetvédelmi tudomány professzora, aki „kijózanítónak" minősítette az eredményeket. – Annak a ténye, hogy ilyen súlyos csökkenést tapasztalunk ilyen sokféle fajnál és különböző léptékben, az meglepetéssel szolgál és aggodalomra ad okot.

A vadállatokat „újratölthető árucikknek" tekintjük?

Hiányoztak azonban eddig az adatok a kétéltűek, gerinctelenek, kaktuszok és orchideák kapcsán a még pontosabb elemzés elkészítéséhez, annak ellenére, hogy a globális vadkereskedelem jelentős részét képezik.

A kutatók közben azt is megállapították, hogy „több riasztó minta" is akad a világban: négy Ázsiából, egy Észak-Amerikából, de egy sem Európából. A legtöbb, eddig elvégzett tanulmány elsősorban Dél-Amerikára és Afrika egyes részeire irányult.

Tobzoska pikkelyek: aranyáron mérik őket a feketepiaconForrás: Wikipedia

A vadon élő állatokkal való szélesebb kapcsolatunkról van szó, amelyet „újratölthető árucikknek" tekintünk – hangsúlyozta Morton. – Ha nem bizonyítottan fenntartható, akkor miért színleljük, hogy az?

A hanyatlás legjelentősebb mozgatórugója a nemzeti és nemzetközi kereskedelem, ami általában magában foglalja a nagy kereskedelmi értékű fajok vadászatát és kereskedelmét, például az afrikai elefántok agyarait, a jávai orrszarvúk szarvait vagy épp a tobzoska pikkelyeket Ázsia és Afrika egész területéről.A tanulmány kitért arra is, hogy a vadon élő fajokból származó hús értékesítésével járó helyi vadkereskedelem a becslések szerint 150 millió háztartást támogat.

A legális kereskedelem hatását gyakran figyelmen kívül hagyják

A kutatók szerint égető szükség van olyan mennyiségi vizsgálatokra, amelyek a jól irányított kereskedelem lehetőségeit támogatják és segítik.

A tigriseket egyre gyakrabban tartják kedvtelésbőlForrás: AFP/Deshakalyan Chowdhury

Számos vadász valószínűleg már egyfajta fenntartható gyakorlatot követ, de sok embernek széles körű készségmegosztásra lenne szükségük – húzta alá Morton.

Kiemelte: emellett jobb védelmi intézkedésekre és helyi szinten több kutatásra van szükség a veszélyeztetett fajok védelme érdekében, hogy meg tudják állapítani az állatokat és növényeket érő, pontos negatív hatásokat.

Ez a kutatás azért is fontos, mivel mennyiségileg megmutatja a kereskedelemnek a fajokra gyakorolt globális hatását, amely potenciálisan nagy és bizonyos fajokat komolyan érint – mondta Dr. Harry Marshall, a Manchester Metropolitan Egyetem természetvédője, aki nem vett részt a kutatásban. – A módszertan robusztus, és fontos, hogy a szakemberek orvosolják a környékbeli kutatások hiányát.

A feketepiacon vagyonokat érnek a tobzoska pikkelyeiForrás: Imaginechina/Hai Ou

Marshall szerint bár a kereskedelem populációcsökkenésre gyakorolt hatása kiszámítható, ám mégis meglepődött, hogy a tanulmány a legális kereskedelmet is magában foglalta. Ahogy fogalmazott, ennek a hatását gyakran figyelmen kívül hagyják, és csak a közelmúltban vették komolyan, pedig kiemelten fontos.