Szekenenré Ta-aa, az ókori egyiptomi VII. dinasztia utolsó előtti fáraója valószínűleg a csatatéren halt meg, miközben tőrökkel, baltákkal és dárdákkal felfegyverzett támadói megölték. Az uralkodó sérült múmiájának legújabb, számítógépes tomográfiai (CT) vizsgálata olyan, új arcsebeket tárt fel, amelyeket az ókori balzsamozók megpróbáltak leplezni.

Nem hagyta aludni a thébai vízilovak ordítása

A legújabb vizsgálatokból kiderült, hogy a fáraónak egy hatalmas vágás éktelenkedett a homlokán, a szeme és az arca körüli is vágások voltak, illetve a koponyáján egy olyan, szúrt seb is lehetett, amely eljuthatott az agytörzsig. Ezekből úgy tűnik, hogy a legyőzött uralkodót a támadói minden oldalról körülvehették.
Mindez arra utal, hogy Szekenenré Ta-aa valóban ott harcolt a csatatéren a katonáival együtt, életét kockáztatva Egyiptom felszabadítása érdekében – mondta Sahar Saleem, a Kairói Egyetem radiológiai professzora a LiveScience online tudományos portálnak.

Szekenenré Ta-aa mumifikált feje, amelyen jól látszanak a sérülésekForrás: Wikimedia Commons/

Szekenenré Ta-aa Krisztus előtt 1558-1553 között uralkodott Dél-Egyiptom felett, és az ő uralkodása alatt zajlott az Egyiptom északi vidékét megszállva tartó hükszoszok kiűzésének első szakasza. Töredékes papiruszbeszámolók szerint a hükszósz Aaszerré Apepi gyakran panaszkodott arra Szekenenrének, hogy a thébai vízilovak ordítása egyszerűen nem hagyja aludni. Tekintve, hogy Apepi fővárosa, Avarisz több mint 700 kilométerre van Thébától, Apepi csak ürügyet keresett a háborúra. A hamis vádak alapján a hükszoszok királya a szent medence megsemmisítését követelte, ami súlyos sérelmet jelentett Szekenenrére nézve.

Háromdimenziós képet készítettek

Ez a kohold vádak alapján megfogalmazott sértés lehetett a későbbi háború előszava és legfontosabb kiváltó oka a történészek szerint. Egy, a Thébában talált faragott kőtábla szövege arról mesél, hogy Szekenenré Ta-aa fia és közvetlen utódja, Kamosze is a hükszoszok elleni csatában halt meg.

Azt azonban senki sem tudta, hogy mi történhetett az egyiptomi fáraóval, akinek látszólag sietve bebalzsamozott múmiáját csak 1886-ban fedezték fel a Dejr el-Bahari rejtekhelyen több más királymúmiával együtt (ma az övé a legrégebbi fáraómúmia, amelyet a kairói Egyiptomi Múzeum állít ki).

Szekenenré Ta-aa koponyájának CT-vizsgálata, amelyen a nyomok erőszakos támadásra utalnakForrás: Sahar Saleem

A régészek akkor már észlelték a sebeket a koponyán, és ezek miatt azt feltételezték, hogy egy csatában ölhették meg, vagy esetleg a palota elleni cselszövés áldozata lett.

A múmiát felfedező 19. századi régészek egyfajta igen rossz, kellemetlen szagról számoltak be, amikor kibontották azt: ezért már akkor is arra gyanakodtak, hogy a fáraót egykor igen gyorsan és sietősen balzsamozhatták be, talán pont a csatatéren.
Az új tanulmány során a tudósok több szögből álló röntgensugarakat használtak a fáraó múmiájának háromdimenziós képének eddigi legpontosabb elkészítéséhez. A fáraó maradványai azonban igen rossz állapotban vannak, ezért a vizsgálat nem volt könnyű: a csontok az ízületek mentén elváltak egymástól, és a fejet leválasztották a test többi részéről.

Több sebet is találtak a koponyáján

Ennek ellenére a koponya sebei egy kegyetlen halál történetéről mesélnek. A fáraó homlokán egy hét centiméter hosszúságú, fentről-lefelé irányú vágást találtak, amelyet baltával vagy karddal ejthettek. Már önmagában ez a seb is végzetes lehetett. Egy másik,

potenciálisan végzetes sérülés a fáraó jobb szeme felett húzódott, 3,2 centiméteres hosszúságú vágásként, amit valószínűleg egy baltával ejtettek.

A múmiát az 1880-as években fedezték felForrás: Sahar Saleem

Az orr, a jobb szem és a jobb arc további sérüléseinek iránya jobbról-balra van, ezt minden bizonnyal egy fejsze okozhatta. A rekonstrukció szerint közben valaki kardot vagy baltát lendített a fáraó előtt, amely ismét mélyen felvágta a bal arcát. Szintén balról egy fegyver, valószínűleg egy lándzsa behatolt a koponya tövébe, így ott egy körülbelül 3,5 centiméter hosszú seb maradt.

A 19. századi régészek korábban már beszámoltak ezekről a sebekről, de Saleem és kollégája, Zahi Hawass egyiptológus most új, balzsamozó anyaggal borított koponyatöréseket fedeztek fel, amelynek a jobb oldalára összpontosítva úgy tűnik, hogy a sérüléseket egy tőr és egy nehéz, tompa tárgy, esetleg fejsze okozhatta.

Sahar Saleem radiológus a Szekenenré Ta-aa múmiáját figyeli a CT-vizsgálatonForrás: Sahar Saleem

A múmia kezeit hajlított testtartásban és ökölbe szorított pózban találták, ám az alkarján nem a szakemberek nem fedeztek fel semmiféle sérülést, ami védekezésre utalhatna.
Ebből arra következtettünk, hogy Szekenenré Ta-aa kezeit talán megkötözték, amikor meghalt – mutatott rá Sahar Saleem. – Az is lehet, hogy a csatatéren elfogták, majd több támadó kegyetlen módon kivégezte: a tőrdöfés szögéből azonban nagyon úgy tűnik, hogy feküdt, amikor leszúrták.

A legfontosabb bizonyíték arra, hogy nagy csaták zajlottak akkoriban, az magának a fáraónak a múmiája: a korábbi elméletek már bizonyították, hogy Szekenenrét egy csatabárddal valóban fejbe vágták, majd mikor már a földön feküdt, tőrrel nyakonszúrták.

A körülbelül negyvenéves uralkodó a fejét ért hatalmas ütés tette harcképtelenné, mielőtt leszúrták volna, és a bizonyítékok szerint bár erős testalkatú volt, mégsem védekezett ez ellen.

Valószínűleg együtt harcolt a csatában a katonáival

Noha a kutatók már korábban is felfedeztek olyan fáraó múmiákat, amelyeket erőszakos sebek borítottak, eddig nem találtak bizonyítékot arra, hogy az uralkodó a harctéren a katonáival együtt harcolt volna, ahol elesett.

Szekenenré Ta-aa fáraó múmiájának röntgenfelvételeForrás: Sahar Saleem

Az Újbirodalom utolsó nagy hatalmú uralkodójának, III. Ramszesznek például elvágták a torkát, amikor egy merész államcsínyt vagy támadást követtek el ellene– magyarázta Saleem. – A történelmi beszámolók arról szólnak, hogy III. Ramszesznek és III. Thotmesz is részt vett csatákban, ám a múmiájukon nem találtak bizonyítékokat az itt szerzett sérülésekre.

Saleem szerint egyetlen, eddig feltárt, ám ismeretlen, nemesember múmiájának volt egy nyíl a mellkasába ágyazva, amelyet a férfi valószínűleg a harctéren kaphatott.

Az a tény, hogy a balzsamozók megpróbálták valahogyan „befoltozni" Szekenenré Ta-aa fáraó koponyasérüléseit arra utal, hogy nem kapkodták el a koponyán végzett munkálatokat– állítja a Frontiers in Medicine tudományos szaklapban publikált tanulmány. – A fáraó kiszáradt agya a koponyája bal oldalára ragadt, és eszerint valaki a halála után az oldalára fektethette: vagy ott, ahol elesett a csatatéren, vagy ott, ahová a holttestét balzsamozás céljából szállították.

És bár lehet, hogy Szekenenré Ta-aa életét vesztette ebben a bizonyos csatában, de utódai végül megnyerték a végső háborút.