A tovatűnt 19. századi romantikus betyárvilágnak Rózsa Sándor mellett Sobri Jóska, a híres-hírhedt bakonyi rablóvezér a legnevezetesebb figurája. De amíg a Dél-Alföldet hosszú évtizedeken át rettegésben tartó Rózsa Sándor végzete pontosan ismert, ugyanez már nem mondható el a „csinos arcú parasztadoniszról", Sobri Jóskáról. Amikor a Bakony erdeiben az őt üldöző zsandárok miatt erősen égni kezdett a lába alatt a talaj, lovas bandájával együtt az ország déli vidékein akart felszívódni. Menekülés közben azonban a Tolna és Somogy vármegye határán fekvő Lápafő mellett a császári karhatalom bekerítette Sobrit és bandáját. Az 1837. február 17-én lezajlott összecsapásban egyes források szerint a híres zsiványvezér is életét vesztette, mások viszont úgy tudják sikerült elmenekülnie, és álnéven élte le a hátralévő éveit.

A disznólopástól a bakonyi betyárvezérségig

A 19. század egyik leghíresebb magyar betyárvezére, Sobri Jóska a vas megyei Erdőd majorban látta meg a napvilágot, 1810-ben. A legendás betyár pontos születési dátuma nem ismert, aki az apja után a keresztségben eredetileg a Pap családi nevet kapta. Az őt ismertté tett „Sobri" ragadványnevet csak később, felnőtt fejjel, az apja szülőfaluja után vette fel.

Sobri Jóskának már igen fiatalon meggyűlt a baja a törvénnyel.

Feltehetően amolyan kamaszos virtustól indíttatva, „legénykedésből" vett részt egy bakonyi disznólopásban, ami miatt a törvényszék pálcázásra, valamint két évi várfogságra ítélte. Sobri a tömlöc magányában határozta el, hogy a kiszabadulása után betyárkodásra adja a fejét.

Sobri Jóska Rózsa Sándor mellett a 19. század leghíresebb magyar betyárvezéreForrás: Wikimedia Commons

A néphagyomány szerint elcsábította az egyik porkoláb feleségét,

és az asszony segítségével még a büntetésének kitöltése előtt sikerült megszöknie a börtönből.

A sudár termetű, szép arcvonású legény igen nagy népszerűségnek örvendett a nők körében, ezért nem lehetetlen, hogy van némi valóságalapja a szökéséről szóló legendának. A korabeli hagyomány szerint a börtönben megtanult írni és olvasni, a szabadulása után pedig „czifra gúnyákat" viselt. A rabsága utáni első dokumentált bűntettét 1835-ben követte el; társával, Fényes Istókkal együtt kirabolták a kolomposi juhászt.

Lovas betyárokForrás: Wikimedia Commons/Lotz Károly

Sobrinak sikerült megszöknie az őt üldöző zsandárok elől, de a társa már nem volt ennyire szerencsés;

Fényes Istókot elfogták és halálra ítélték.

A kolomposi juhász kirablása után Sobri Jóska bujdosásra kényszerült, és hamarosan a Bakony erdőségeiben tanyázó szegénylegények vezérévé vált. Sobri bandájának rövidesen országos híre lett a Dunántúl erdős vidékein elkövetett útonállásaik miatt.

Feljegyezték Sobriról, hogy szerette a "czifra gúnyákat"Forrás: Wikiwand

Ahogy egyre több zsivány csatlakozott a bandához, úgy lett egyre bátrabb Sobri Jóska is, aki 1836-tól már nem csak a Bakonyban portyázott, hanem rendszeresen betört Vas, Zala, valamint Győr-Sopron-Moson vármegye területére is.

Egy egész ország megtanulta félni Sobri Jóska nevét

A banda, amelynek a betyárok közt igen műveltnek számító, hat osztályt végzett és nagyuraknál inasként szolgált Milfajt Ferkó volt a második embere, többnyire gazdag kereskedőket, számadó juhászokat és földbirtokosokat fosztott ki.

Sobri a leghíresebb tettét 1836-ban követte el, amikor Kónyban kirabolta a győri káptalan pénztárát,

az uradalmi számtartót pedig szó szerint gatyára vetkőztetve, minden vagyonától megfosztotta. A következő áldozata, Hunkár császári és királyi ezredes kifosztása azonban súlyos melléfogásnak bizonyult.

Pipázó betyárok egy 19. századi metszetenForrás: Wikimedia Commons

Az arcátlan akción méltán és mélyen felháborodott ezredes nem hagyta annyiban a dolgot, hanem az udvarnál meglévő összeköttetéseit felhasználva egészen a császárig, I. Ferencig vitte a bakonyi betyárbanda felszámolásának ügyét. Az uralkodó a nádor útján arra utasította a közigazgatás vezetőit és a vármegyék elöljáróit, hogy hozzanak megfelelően szigorú intézkedéseket a közrendet veszélyeztető betyárbandák felszámolására. 1837-re már az egész ország megtanulta félni Sobri Jóska nevét.

Sobri és bandájának ügye egészen az uralkodóig, I. Ferenc császárig eljutottForrás: Universalmuseum Joanneum/Umj/N.Lackner

Ekkortájt nem mentek ritkaságszámban az útonálló jellegű rablások, és Sobrinak akkora volt a híre, hogy olyan bűntettekkel is őt illetve a bandáját vádolták meg, amelyeket valójában nem ők követtek el.

Az uralkodó utasítására a kancellária hat vármegye katonaságát mozgósította Sobri betyárcsapatának a felszámolására,

továbbá 100 arany vérdíjat tűzött ki a hírhedt betyárvezér fejére. Amikor a császári katonaság alegységei hozzákezdtek a Bakony erdőségeinek az átfésüléséhez, Sobri Jóska elhatározta, hogy a Dunántúl déli vidékére húzódik vissza.

Sokáig nem tudták felszámolni a sok gondot okozó betyárvilágotForrás: Wikimedia Commons

A seregét két részre osztotta, az alvezére, Milfajt Ferkó a betyárok egy részével a Vértesbe vetette be magát, Sobri pedig a többi martalóccal Tolna vármegye felé vette az irányt az őt üldöző zsandárok elől.

Milfajt Ferkót hamarabb utolérte a végzet, mint nagynevű vezérét.

Egy részeg mulatozás során véletlenül lábon lőtte magát, és megsebesülve a zsandárok fogságába esett. Milfajt Ferkót 1836 decemberében a rögtönítélő bíróság halálra ítélte, az ítélethirdetés után Sobri alvezérét pedig azonnal fel is akasztották.

Sobri alvezére, Milfajt Ferkó nem tudta elkerülni az akasztófátForrás: Wikiwand

Ez alkalommal azonban Sobri Jóska sem tudott megszökni az őt üldöző karhatalom elől. 1837. február 17-én öt emberével együtt Lápafő határában bekerítették a zsandárok. A betyárok nem adták meg magukat, hanem felvették a harcot a túlerőben lévő császári fegyveresekkel. Innentől kezdve nem teljesen világos, hogy mi lett a hírhedt betyárvezér sorsa.

Lovas pandúrok elfogott betyárokat visznek a tömlöcbe, egy 19. századi metszetenForrás: Wikimedia Commons

Egyes források szerint Sobri Jóska folyamatos tűz alatt tartotta a 30- 35 zsandárból álló szakaszt, de amikor rájött kilátástalan helyzetére, öngyilkos lett. A csetepaté miatt kialakult zűrzavarban három betyárnak viszont sikerült elmenekülnie.

Nem tudni pontosan, hogy mi történt a lápafői ütközet után

Sobri halálának körülményeivel kapcsolatban nagyon hiányosak és ellentmondásosak a források, ezért a történettudomány néhány képviselőjének álláspontja szerint nem lehet biztosan tudni, hogy mi történt Lápafőnél. Sobri Jóska személye körül valóságos kultusz keletkezett, amelyből mondák, népmesék és legendák tucatjai sarjadtak ki.

A népi hagyomány még a 19. század végén is azt tartotta a híres betyárvezérről, hogy „Sobri él".

Az egyik legenda szerint nevet változtatva gazdag számadó lett az Alföldön, de létezik olyan néphagyomány is, amely szerint a tengerentúlra, Amerikába szökött, ahol a gyógyszerészmesterséget kitanulva vált dúsgazdag polgárrá.

Munkácsy Mihály: Búsuló betyár című híres festményeForrás: Wikimedia Commons/Munkácsy Mihály

A híres betyár sorsával kapcsolatos legkülönlegesebb történet egy arisztokratától, Toldalagi Róza grófnőtől származik. A grófnő visszaemlékezése szerint az édesapjának Magyarországon élt egy unokatestvére, Vay Károly gróf. A grófról azt rebesgették, hogy azonos Sobri Jóskával.

Vay Károly miután elkártyázta az egész vagyonát, eltűnt.

A családja sem tudta hol lehet, azt állították, hogy „utazgat" de fogalmuk sem volt, hogy merre. Sok-sok évvel később azonban hirtelen felbukkant az elveszett gróf, méghozzá dúsgazdagon. Noha a rokonságból sokan nem ismertek rá, de ezt az idő múlásának valamint az átélt megpróbáltatásoknak tudták be.

Lovakat elkötő betyárForrás: Wikimedia Commons/Lotz Károly

Vay Károly szeretett mulatozni, és borgőzös állapotban többször is Sobri Jóskának vallotta magát. Sobri még korábban a pandúrokkal vívott egyik csetepatéja során megsebesült; az egyik zsandár kardja a homlokán ejtett vágást.

A hazatért gróf homlokán ugyanilyen heg volt látható, amelyet a hajfürtjeivel igyekezett eltakarni.

Toldalagi grófnő visszaemlékezése szerint az 1848-as forradalom leverése után a „kuzin" többször vendégeskedett náluk Ausztriában (A grófnő Báró Schleinitz, egy osztrák főnemes-diplomata felesége volt), és ilyenkor többször „pórias" magyar népdalokat énekelt nekik.

Máig nem tudni pontosan, mi lett a híres betyárvezérrelForrás: YouTube

A Magyar Néprajzi Lexikon adatai szerint Sobri sebesülten fogságba esett Lápafőnél, és ugyanaz lett a sorsa, mint az alvezérének. A híres betyár elítéléséről azonban nem maradt fenn írásos forrás, ezért Sobri Jóska sorsát valószínűleg mindörökre átfogják szőni a legendák.