Egy különös fehérfarkú szarvasra bukkantak a Tennessee-ben található Farragut egyik utcáján. Az állat nem csak eltévedt, hanem mindkét szemgolyójából vastag szőr nőtt ki. A tudósok szerint a szőrös bőrfoltok valószínűleg az állat fejlődésének korai szakaszában keletkeztek, még az anyaméhben.

Az állatnak a szőre magából a húsból nőhetett ki, amelyek eltakarják a fehérfarkú szarvas bak szaruhártyáját; a szem azon átlátszó részét, amely az íriszt és a pupillát takarja.

A szaruhártya dermoidnak nevezett bizarr állapotát Tennessee államban már dokumentálták egy másik fehérfarkú szarvas egyednél – mutatott rá a Qualitiy Whitetails magazin, amely az Országos Szarvasszövetség tudományos folyóirata.

A „dermoid" a definíciója szerint egyfajta jóindulatú daganat, amely olyan szövetekből áll, amelyek általában a test más részein jelennek meg; ebben az esetben a szarvas szaruhártyájában bukkant fel a szőrtüszőkkel rendelkező bőrszövet.

A különös szarvas, a szeméből kinőtt szőrrelForrás: National Deer Association

A szőrös szemű szarvas talán meg tudja különböztetni a nappalokat az éjszakától, de nem hinném, hogy képes lenne meglátni például azt, hogy mikor, merre tart – mondta Sterling Daniels, a Tennessee Wildlife Resources Agency (TWRA) vadbiológusa a Quality Whitetails-nek. – Összehasonlításképpen: olyan, mintha egy kendővel takarnánk el a szemünket, amin keresztül átsejlik valami fény, de ennyi.

Ugyanennek a szarvasnak a vizsgálata pozitív eredményt mutatott epizootikus vérzéses betegségre (EHD), amely lázat, súlyos szövetduzzadást és az emberektől való félelem elvesztését okozhatja. Ez magyarázhatja azt, hogy a dezorientált állat miért tévedt be egy külvárosi utcába, és miért nem észlelte a közelében történteket. A szakemberek szerint azonban ez a betegség nem okozhat ilyen különös szőrkinövést.

A fehérfarkú szarvas ugyanúgy megtalálható az Egyesült Államok keleti államainak lombhullató erdeiben, mint a prérikenForrás: Mossy Oak

A szőrös bőrfoltok valószínűleg az állat fejlődésének korai szakaszában keletkeztek, még az anyaméhben – magyarázta Dr. Nicole Nemeth, a Georgia Egyetem vadon élő állatbetegségekkel foglalkozó Patológiai Tanszékének docense a LiveScience online tudományos portálnak. – Ahelyett, hogy sikeres szaruhártyává fejlődött volna, a szövet inkább bőr- és szőrtüszőket formált, eltakarva a növekvő szarvas szemét.

Hozzátette: a dermoidok valószínűleg fokozatosan fejlődtek, ami lehetővé tette az állat számára, hogy idővel alkalmazkodjon a csökkenő látómezőjéhez. Az állat azóta azonban elpusztult az epizootikus vérzéses betegség miatt, ami gyógyíthatatlan.