A tudósok egy különös madarat ábrázoló freskót fedeztek fel az egyik egyiptomi herceg sírjának a falán. A vizsgálatok után arra jutottak, hogy a több mint négy évezredes, díszítő alkotások egy olyan madarat ábrázolnak, amelyek a mai tudomány számára teljesen ismeretlenek.

Az egyiptomi állatábrázolás egyik nagy remekműve

A régészek a freskót a Meidum nevű ásási helyén fedezték fel, ahol már korábban megfigyelték a helyi vízimadarak ábrázolásait. Most azonban szükségük volt egy evolúciós biológusra, hogy azonosítani tudják azokat. Tavaly ezért Anthony Romilio, az ausztrál Queenslandi Egyetem festészettörténésze vette szemügyre közelebbről a Meidum Libák néven ismert, 4600 éves alkotáson megörökített hat madarat, aki szerint ez „az egyiptomi állatábrázolás egyik nagy remekműve".A részletekbe menő vizsgálat, illetve a fajok beazonosításához felhasznált, legrégebbi feljegyzések ellenére azonban nem tudták megállapítani, hogy milyen madarakat láthatunk a freskón. Most úgy tűnik, hogy megfejtették ennek az okát: a faj ugyanis egyetlen madártani könyvben sem található meg.

A különös madarakat nem sikerült beazonosítaniForrás: via Romilio, J of Arch Sci: Reports, 2021

Nyilván senki sem vette észre mindeddig, hogy az alkotás egy ismeretlen fajt ábrázol – mondta Romilio a ScienceAlert online tudományos portálnak. – A művészi szabadság megengedi a különbségeket, de az ezen a helyen található műalkotások rendkívül reálisan ábrázolnak más madarakat és emlősöket.

A Journal of Archaeological Science: Reports tudományos szaklapban publikált tanulmány szerint utóbbiak között szerepelnek kutyák, szarvasmarhák, leopárdok és egy addax néven ismert fehér antilop, amelyeket lenyűgöző részletességgel őriztek meg a freskók I. Nofermaat ókori egyiptomi herceg és felesége, Itet sírjában.

A madarak heves viták tárgyát képezik

Nofermaat egyike Sznofru fáraó számos családtagjának, akiket Meidúmban temettek el, a Sznofru-piramistól északra fekvő 16-os masztabasírba. A sír vályogtéglából épült, belső falait mészkővel rakták ki és a mindennapi életből vett jelenetekkel díszítették: ezek különleges technikájáról ismert, hogy a szobrászok mélyen a kőbe vésett képeket faragtak, amelyeket aztán színes pasztával töltöttek ki. Míg a műalkotások egy részét a felfedezése óta eltelt évtizedek alatt kifosztották, de

a libákat ábrázoló freskót Luigi Vassalli olasz egyiptológus áthelyezte a kairói Egyiptomi Régiségek Múzeumba, ahol a madarak azóta is heves viták tárgyát képezik.

A legtöbben egyetértenek abban, hogy a három balra néző madár közül a kettő nagyobb, a nagy lilik (Anser albifrons) fajhoz tartozik, amely egy közepes méretű liba és amely még mindig széles körben megtalálható az északi féltekén.

Az ábrázolás igencsak hasonlít a nyári lúdra (Anser anser)Forrás: AFP

A festmény első és utolsó madarának kiléte azonban kissé kétséges, és a zoológusok nem tudják eldönteni, hogy ez egy nyári lúd (Anser anser) vagy egy vetési lúd (Anser fabalis). Emellett ott van a két, jobbra néző, kissé kisebb szürke-vörös madár, amely hasonlóságot mutat a vörösnyakú lúddal (Branta ruficollis).

Romilio azonban egy objektív keret segítségével hasonlította össze az állatok tizenhárom, látható tulajdonságát a „Tobias-kritériumnak" nevezett skála szerint.
Zoológiai szempontból az egyiptomi műalkotás az egyetlen dokumentációja ennek a jellegzetes mintázatú libának, amely ma már valószínűleg világszerte kihalt – mutatott rá Romilio.

Hozzátette: az, hogy végül mi történt ezzel a bizonyos libával, egy újabb rejtélyt jelent, amit a tudománynak kell megoldania a jövőben.