A tél komoly megpróbáltatást jelent minden állat számára. A téli táplálékhiányt sok állat - például pelék, sünök, denevérek - próbálja átvészelni úgy, hogy téli álmot alszik. A medvékről viszont a szakemberek zöme úgy véli, hogy nem alszanak igazi téli álmot, mert testhőmérsékletük ilyenkor sem csökken le annyira, mint a kisebb termetű emlősöké.

Módszerek a hideg időszak túlélésére

Télen az állatok háromféle stratégiát követhetnek a túlélés érdekében. Az első, hogy aktívak maradnak. Ezt a stratégiát azok az állatok alkalmazhatják, amelyeknek jó a hőszigetelésük, testükben elegendő energiatartalékot halmoztak fel, és sikeresen versenyezhetnek a megmaradt élelemért. Ebbe a csoportba tartozik például a sarki róka vagy a császárpingvin.

A második stratégia, hogy más élőhelyre vándorolnak a barátságtalan hideg időszak alatt. Ezt olyan állatok alkalmazhatják, amelyek elég mozgékonyak ahhoz, hogy elhagyják a szélsőséges klímájú szélességi fokokat, amint csökkenni kezd a rendelkezésre álló táplálékmennyiség. Ez a túlélési módszer jellemző számos madárra és denevérre.

A harmadik stratégia, hogy a hideg, táplálékhiányos időszakban is ott maradnak az élőhelyükön, de jelentősen csökkentik testhőmérsékletüket, anyagcseréjüket, mozgásukat és más életfunkcióikat, azaz téli nyugalmi állapotba kerülnek. Ezt a stratégiát a legkülönfélébb állatcsoportoknál - emlősöknél, madaraknál, más gerinceseknél és gerincteleneknél is - megfigyelhetjük különböző mértékben.

Téli álmot alvó nagy peleForrás: Biosphoto via AFP/Sylvain Cordier / Biosphoto/Sylvain Cordier

Mi a téli álom?

A testhőmérséklet csökkentését a túlélés érdekében adaptív hipotermiának nevezzük. Azt mondhatjuk, hogy ennek szinte annyi változata van, ahány állatfaj alkalmazza ezt a stratégiát. A legtöbb állat azonban besorolható a két testhőmérséklet-csökkenéssel járó állapot - a torpor és a hibernáció - valamelyik típusába.

A torpor meghatározása, hogy az egész állat hipotermiás (csökkent testhőmérsékletű) állapotba kerül, és ezt viselkedésbeli inaktivitás kíséri. A torport külső és belső jelzések együttese szabályozza. A torpor általában rövid időszakra (például éjszakára) bekövetkező állapot. A hibernáció vagy téli álom tulajdonképpen a torpor tartós és mély állapota, amelynek kezdetét és végét a belső jelek szabályozzák a szezonális külső jelzésekkel összhangban.

A mormota fűvel béleli ki téli álom előtt a vackátForrás: Biosphoto via AFP/Yves Vallier / Biosphoto/Yves Vallier

Az igazi téli álmot alvó állatok - például pelék, mókusok, mormoták - testhőmérséklete akár 4 Celsius-fokra (sőt halaknál fagypont alá) is lecsökkenhet. Ezzel együtt anyagcseréjük is az aktív állapot töredékszintjére csökken. Általában elmondható, hogy az első 10 Celsius-fokos testhőmérséklet-csökkenés nagyjából 50 százalékos anyagcsere-csökkenéssel jár.

Mi a helyzet a medvékkel?

A medvékről sok szakember úgy véli, nem alszanak valódi téli álmot, hanem csak úgynevezett szezonális letargiába esnek, mert testhőmérsékletük viszonylag csekély mértékben - 5-6 Celsius-fokkal - csökken a normális, körülbelül 37 Celsius-fokról. A fekete medvékről vagy baribálokról (Ursus americanus) a Science folyóiratban közzétett tanulmány azonban más megvilágításba helyezte ezt a felfogást. Kiderült, hogy a medvék anyagcseréje - a kis testhőmérséklet-csökkenés ellenére - 75 százalékkal csökken az aktív időszakhoz képest.

Amerikai fekete medve (Ursus americanus).Forrás: https://animaldiversity.org/accounts/Ursus_americanus/pictures/collections/contributors/phil_myers/ADW_mammals/Carnivora/Ursidae/bear2414/

A hibernáló medvék percenként csak egy-kétszer vesznek lélegzetet, és szívverésük is lelassul, néha 20 másodperc is eltelik két ütés között. Anyagcseréjük 75 százalékkal csökken a normálishoz képest. Ami még furcsább, hogy az anyagcsererátájuk még az ébredés után sem áll helyre rögtön, ahogy azt más állatoknál megfigyelték.