Milyen kárt okoz a mag belsejében az ott fejlődő babzsizsik? Hogyan reagál a hőmérséklet változására egy száron belül telelő moly? És hogyan vizsgálható egyáltalán a rejtett életmódú kártevők mozgási aktivitása? E kérdésekkel kapcsolatban ért el kiemelkedő eredményeket Dr. Keszthelyi Sándor, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Kaposvári Campus egyetemi tanára, akinek munkásságát Év kutatója címmel ismerte el az MTA Veszprémi Területi Bizottsága - írja a MATE közleménye.

Egy mag vagy egy növényi szár belsejében fejlődő ízeltlábú életébe korántsem egyszerű bepillantást nyerni, főként akkor, ha az a cél, hogy maga a kutató észrevétlen maradjon. Dr. Keszthelyi Sándor, a MATE Kaposvári Campus egyetemi tanára azonban újszerű megközelítéssel fordult a problémához, és kutatásai során speciális képalkotó eljárásokat kezdett használni. Ezek segítségével ugyanis a rendszer zavarása nélkül tudta nyomon követni a szemünk elől elzártan zajló eseményeket.

A kutató terepi és laboratóriumi vizsgálatai során az emberi orvoslás révén is ismert komputer tomográfián (CT) és mágneses biorezonancián (MR) alapuló kísérleteket végzett, melyek számos eddig nem ismert információval bővítették a rejtett életmódú kártevők biológiájához és kártételéhez fűződő ismeretanyagot.

A szakértő többek között házi méhek lépdarabjain is készített CT-felvételeket, melyek elemzése segített megérteni a méhlárvákon rejtetten szívogató varroa-atkák fontos biológiai sajátságait.

Az erről szóló tudományos közlemény világszinten is kiemelkedőnek számít, korábban ugyanis még soha nem vizsgálták roncsolás nélkül a lépsejten belüli parazitizmus jelenségét.

Ezen kívül a 21. századi képalkotó technikák segítségével sikerült a kutatónak objektíven feltárni a magok belsejében fejlődő mezei gabonamoly és a babzsizsik által kiváltott károk mennyiségi és minőségi jellemzőit, továbbá tisztázni tudta a száron belül telelő kukoricamoly-lárvák különböző hőmérsékleti hatásokra (fagyasztásra és melegítésre) adott aktivitási, élettani reakcióit is.

Jégbe helyezett kukoricamoly károsított kukoricaszárak CT-vel készített keresztmetszeti felvételeiForrás: Dr. Keszthelyi Sándor)

Az ígéretes technológia lehetséges alkalmazási területeit, előnyeit és hátrányait Dr. Keszthelyi Sándor kutató kollégáival egy áttekintő tudományos közleményben is összefoglalta, amely nemrégiben jelent meg a Journal of Plant Diseases and Protection nemzetközi szakfolyóiratban.