Egy rendkívül ritka méhfajt fedezett fel újra egy magányos kutató Ausztráliában. A rovart már közel egy évszázada nem látták. A méhekkel kapcsolatos kutatások azonban arra utalnak, hogy az erdőirtás és az erdőtüzek miatt több méhfajt a kihalás veszélye fenyegeti.

Ezt a ritka „álarcos" méhet Pharohylaeus lactiferus néven ismeri a tudomány. A rovar Ausztráliában őshonos, és a Pharohylaeus nemzetség egyetlen faját képviseli; méretében hasonló az európai háziméhekhez (Apis mellifera). Korábban csak hat egyedet sikerült azonosítani Ausztráliában, az utolsóról pedig még 1923-ban számoltak be. Ám a faj egy képviselőjét újra felfedezte James Dorey, a Flinders Egyetem doktorandusz hallgatója, miközben Queensland államban végzett terepmunkát.

Pharohylaeus lactiferus: közel száz éve nem látták, de most újra felfedeztékForrás: James Dorey Photograph

Álmomban sem gondoltam volna, hogy ezzel a méhfajjal találkozom – mondta Dorey a LiveScience online tudományos portálnak. – Miután sikerült megtalálni az első példányt, már volt egy kiindulás pontom, és lehetőségem nyílt még többet keresni.

A kutató a véletlenszerű újrafelfedezés után Dorey Queensland-ben és Új-Dél-Walesben öt hónapig 245 helyszínen egy nagyobb felmérést végzett a P. lactiferus felkutatására.

Főként azokra a virágzó növényekre összpontosított, amelyek hasonlóak voltak azokhoz, ahol megtalálta az első egyedet.

A mintavétel során mindkét virágot figyelték, hogy megnézzék, meglátogatták-e őket a méhek, és a virágok fölött lepkehálóval „általános söpréseket" végeztek.

A Journal of Hymenoptera Research tudományos szaklapban publikált tanulmány szerint a felmérés végül az „álarcos" méhek három földrajzilag elszigetelt populációját tárta fel Ausztrália keleti partvidékén. Mindegyik populáció trópusi és szubtrópusi esőerdők bizonyos részein él, egy meghatározott növényzetet kedvelve. Dorey úgy véli, hogy ezek a méhek különösen függenek a lángfa nemzetségbe tartozó fajoktól.

A Pharohylaeus lactiferus nem véletlenül kapta az "álarcos" jelzőtForrás: James Dorey Photography

És bár a felmérés minden eddiginél több P. lactiferus egyedet azonosított, ám a rossz történelmi nyilvántartások miatt nem lehet tudni, hogy az elszigetelt „álarcos" méhpopulációk az idő múlásával nőttek vagy csökkentek-e.A méhekkel kapcsolatos kutatások azonban arra utalnak, hogy az erdőirtás és az erdőtüzek miatt egyre több méhfajt a kihalás veszélye fenyegeti. A fajok védelme azonban lehetetlen a méhek számának és az élőhelyük változásának nyomon követése nélkül. Az élőhely-töredékek védelme ezért is kulcsfontosságú a túlélésük szempontjából.