Az állatok maguktól, ösztöneikre hallgatva gyakorolják a biztonságos távolságtartást, ha beteg van köztük - olvasható a Science tudományos magazin friss számában megjelent tanulmányban.

A hangyák, a vérszopó denevérek vagy a mandrill nevű majomfaj már jóval azelőtt gyakorolta a biztonságos távolságtartást beteg társaikkal, hogy az ember a világjárvány miatt rákényszerült volna.

Csak néhányat mutatott be a távolságtartást végző fajok közül friss tanulmányában egy amerikai kutatócsoport.

"Ösztönösen otthon maradunk és csökkentjük a másokkal való kapcsolatokat, amikor betegek vagyunk. Ezt látjuk számos állatfajnál, de az ember gyakran elnyomja magában az ösztönt, amiért nagy árat fizet maga és a közössége is, mivel nyomás van rajta, hogy tovább dolgozzon és iskolába járjon" - mondta el az eurekalert.orgnak Dana Hawley, a Virginiai Egyetem Természettudományi Karának biológusa, a kutatás vezetője.

A mandrill is tartja a távolságotForrás: Wikimedia Commons

Azért választották a tanulmányhoz a vérszopó denevéreket, mert ezt a fajt már alaposan kutatta a tudomány, ismert, hogy - szemben a gyümölcs- vagy rovarevő denevérekkel - erős társas kötelékben élnek, megosztják az élelmet és tisztogatják egymás bundáját.

A kutatók egy baktérium sejtfajának egy darabkáját injekciózták a denevérekbe. Ez nem ártott az állatoknak, de kiváltotta az immunválaszt és a betegség alatti viselkedést, így az aktivitásuk csökkenését vagy a mások bundájának ritkább tisztogatását.

"A passzív közösségi távolságtartás a vérszívó denevéreknél a betegség alatti viselkedés mellékterméke: a beteg állat letargikus lehet, így az energiáit az immunválaszra fordíthatja. Láttuk, hogy ez az enerváltság csökkenti az állatok közötti interakciót, a kurkászást is" - magyarázta Sebastian Stockmaier, a kutatás egyik résztvevője.

A mandrillok a tisztaság és a társas kötődések ápolása miatt szintén kurkásszák egymást. Az ő közösségi távolságtartásukban azonban stratégia figyelhető meg: mivel a kurkászás fontos a közösségbeli helyzetük megtartásához, elkerülik a csoport beteg tagját, azonban alkalmanként mégis kockáztatják a fertőzést, ha közeli rokonról van szó, az ő bundáját kitisztítják.

Ezzel szemben a hangyák sok faja aktív közösségi távolságtartást gyakorol: a beteg egyed feláldozza magát a boly érdekében, elhagyja a csoportot.

Más esetekben az egészségesek térnek ki a beteg állat útjából, mintegy kizárva azt, hogy meg ne fertőzzék a csoport többi tagját.