A szkítákat a népi kultúrában és a történelmi nyilvántartásokban is olyan lovas-nomád életformát folytató népekként írták le, amelyekkel nem árt számolni. Nem véletlen, hogy évszázadokon át uralkodtak az eurázsiai sztyeppén, ahol a heves és szenvedélyes harcosaik óriási előnyre tettek szert rendkívül mozgékony, nomád életmódjuknak köszönhetően. A szkíta csontok legújabb elemzése szerint azonban ez a felfogás nem egészen helytálló.

Mezőgazdasághoz köthető életmódot folytattak?

A történettudomány meghatározása szerint a szkíták a szkíta szövetség kötelékébe tartozó, szkíta nyelvet beszélő kelet-európai és közép-ázsiai népesség elnevezése, ám a hajdani Szkíta területeken átvonuló vagy ott élő, lovas-nomád életformát folytató népek összefoglaló nevét is jelöli.

A legfrissebb kutatások szerint azonban néhány szkíta nép ezzel szemben inkább letelepedett és mezőgazdasághoz köthető életmódot folytatott.

Szkíta harcos egy görög vázánForrás: Wikipedia

Vizsgálatunk az emberek általános mobilitásának az alacsony szintjét mutatja be a szkíta kor legfontosabb települései közelében, szemben az erősen nomád népesség korábbi sztereotípiáival – mondta Alicia Ventresca Miller, a Michigani Egyetem antropológusa a ScienceAlert online tudományos portálnak. – Bár a nomád népek gyakran vándoroltak a szkíta korszakban, mindez csak az egyének kis százalékára korlátozódott.

Hozzátette: a szkítáknak nevezett népek időszámításunk előtt 700 és 200 között élték fénykorukat. Hérodotosz görög történész beszámolói például hosszan írnak a szertartásaikról, a fegyverkezési szokásaikról és a nomád életmódjukról. Ám Ventresca Miller és munkatársainak kutatása most arra enged következtetni, hogy talán többféle népcsoport élt ebben az időszakban a területen.

Helyhez kötöttebb életmódot is folytathattak

A tudósok elvégezték a mai Ukrajna területén (Belszkben, Mamai-Gorában és Medvinben) található 56 szkíta egyénhez tartozó fogak és csontok izotópos elemzését, és megállapították, hogy

ezek az emberek valószínűleg helyhez kötöttebb életmódot folytattak: kölest termesztettek és állatokat neveltek.

Analizálták néhány Belszkben eltemetett juh és egy sertés csontjait is, amelyek további összefüggéseket szolgáltattak az állatállományról, illetve arról, hogy az ókori emberek mivel táplálkoztak. A modern technológia azt is feltárta, hogy az egykori társadalom tagjai mikor és hol éltek.

Meglehet, hogy helytelenül ítéltük meg eddig a szkítákatForrás: Pinterest

Mivel minden földrajzi helynek más és más „izotóp-aláírása" van, és mivel egyes izotópok lebomlási sebességét ismerjük, ezek az izotópok felhasználhatók ahhoz, hogy az emberek étrendjének forrását ne csak a földrajzi térben, hanem az időben is elhelyezzük – mutatott rá a PLOS ONE tudományos szaklapban publikált tanulmány. – Az izotóp-elemzésből az is kiderülhet, ha egy ember élete során sokat mozgott, így ez különösen hasznos eszköz a szkíták mozgásának megértéséhez.

A kutatók a stroncium, az oxigén, a nitrogén és a szén izotópjait elemezték, és összehasonlították az ukrajnai emberi populációk korábbi tanulmányaival az újkőkortól kezdve a vaskorig. Meggyőző bizonyítékot találtak a köles fogyasztására mindhárom helyszínen, ami a mezőgazdasági tevékenységre utal.

Az eredményekből a szakemberek arra következtettek, hogy ezek az emberek általában véve letelepedtek, gabonával gazdálkodtak és állatállományt nevelhettek.