Startra kész a SMOG-1, a Műegyetem negyedik kisműholdja

A SMOG-1 a kozmikus elektroszmog mellett a napszél hatásait is vizsgálni fogja

A tervek szerint 2021. március 20-án reggel 6:07-kor (UTC szerinti időpontban) a kazahsztáni Bajkonurból juttatják a világűrbe a Budapest Műszaki és Gazdasági Egyetem SMOG-1 kisműholdját egy Fregat végfokozattal szerelt Szojuz-2 hordozórakétával.

Szombaton indul a kozmoszba az újabb magyar műhold

Az UNISAT-7 olasz műhold fedélzetéről áll pályára a műegyetemi oktatók és hallgatók közreműködésével készült negyedik magyar műhold,

amely a világ első működő 5x5x5 cm (1 PocketQube) méretű kisműholdjának, a SMOG-P-nek az ikertestvére.

A műhold elsődleges küldetése a Föld körüli térségben mérhető, ember által keltett elektromágneses szennyezettség vizsgálata.

A SMOG-1 a Budapesti Műszaki és Gazdasági Egyetem negyedik saját fejlesztésű kisműholdja Forrás: Twitter

Az orosz rakéta startja, mely 18 ország 38 műholdját állítja majd pályára, itt követhető. Az 1 PocketQube (5x5x5 cm) méretű SMOG-1, az új magyar műhold a Budapesti Műszaki és Gazdasági Egyetem oktatóinak irányításával, egyetemi hallgatók aktív részvételével, oktatási feladatok keretében, szponzorok támogatásával készült.

A BME főépülete a Duna partján Forrás: Wkimedia Commons / Thaler

A fejlesztést a Villamosmérnöki és Informatikai Karon a Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék, oktatók irányításával fogta össze. A fejlesztésben aktívan részt vettek a Gépészmérnöki Kar hallgatói, valamint külső szakértők is. A felbocsátás költségét a Villamosmérnöki és Informatikai Kar biztosította a Külgazdasági és Külügyminisztérium támogatásával.

Vizsgálni fogja a napszél hatásait is

A műhold elsődleges küldetése a Föld körüli térségben mérhető, ember által keltett elektromágneses szennyezettség vizsgálata, amit elektroszomgnak nevezünk, erre utal a műhold neve is. Másodlagos küldetésként egy totál ionizáló dózismérő került a fedélzetre, amellyel a Napból érkező részecskék elektronikára gyakorolt hatását vizsgálja az űreszköz.

Űrszondák méréseiből tudjuk, hogy a napszél több száz kilométeres másodpercenkénti sebességgel áramlik ki a Napból Forrás: NASA

Újdonsága, hogy harmadlagos küldetésként egy fékező hatású mágnesesen veszteséges anyag került a napelemek alá, mely várhatóan lecsökkenti a 18-25 éves pályaélettartamot, annak érdekében, hogy minimalizálja azt az időt, amit űrszemétként tölt a Föld körül a műhold, miután befejezi aktív küldetését.

A SMOG-1 a kozmikus elektroszmog mellett a napszél hatásait is vizsgálni fogja Forrás: Satnews Publishers-Daily Satellite News

Az 1PQ méretű, SMOG elnevezésű kisműholdak fejlesztése 2014-ben indult a Műegyetemen.

Két repülő példány készült belőlük, amelyek közül az egyik SOG-P néven 2019. december 6-án kapott startlehetőséget és küldetését 2020. szeptember 28-án sikeresen fejezte be.

A jövő héten adnak tájékoztatást a műhold első jeleiről

A SMOG-1-et 2020. szeptember 6-án Magyarország római nagykövetségének segítségével szállították el Rómába, ahol az Unisat-7 nevű, 32 kg-os műhold egyik kidobószerkezetébe került be. Ebben várja, hogy 2021. március 20-án 18 ország 38 műholdjával együtt pályára állítsa 498 km magasságban egy Szojuz-2 típusú orosz hordozórakéta Bajkonurból,

és megkezdje a Föld körüli működését.

A kilövőálláshoz szállítanak egy Szojuz-hordozórakétát a bajkonuri űrkikötőben Forrás: MTI/EPA/Roszkozmosz Orosz Szövetségi Űrügynökség sajtóirodája/-

A többlépcsős pályára állítási folyamat miatt a SMOG-1 műhold első jeleiről a becslések szerint a jövő hét elején tudunk tájékoztatást adni. A BME Villamosmérnöki és Informatikai Karán 2022-ben űrmérnök mesterképzési szak indul, felkészítve a hallgatókat a jövő új iparágát jelentő űrtechnológiai kihívásokra.

(Forrás: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem)