A magyar hatóságok engedélyezték a kínai CanSino és az indiai Covishield koronavírus elleni vakcinák vészhelyzeti alkalmazását. Az újonnan jóváhagyott oltóanyagok az úgynevezett vektorvakcinák közé tartoznak.

CanSino-Convidecia

A CanSino Biologics gyógyszercég és a kínai Hadtudományi Akadémia Convidecia (AD5-nCOV) nevű készítménye vektorvakcina, tehát ugyanazon az elven működik, mint a Magyarországon széles körben alkalmazott Oxford/AstraZeneca és Szputnyik V védőoltások. A Convidecia egy ártalmatlanná tett emberi adenovírust (Ad5) használ a koronavírus genetikai anyagának bejuttatására, ami végül kiváltja az immunválaszt és a védettséget. 

Különlegessége, hogy a Johnson & Johnson vakcinájához hasonlóan egydózisú. 

Az első és második fázisú klinikai vizsgálatok eredményei alapján a vakcina biztonságos és erős immunválaszt vált ki a beoltottakban. Jelen pillanatban a klinikai próbák harmadik szakasza zajlik, amelyben Pakisztán, Oroszország, Mexikó és Chile vesz részt. A vakcinát Magyarországon kívül eddig három országban, Kínában, Pakisztánban és Mexikóban engedélyezték. 

A gyártó által nyilvánosságra hozott adatok szerint a készítmény 65,7 százalékos hatékonysággal akadályozza meg a COVID-19 tüneteinek megjelenését, és 91 százalékos hatékonyságú a legsúlyosabb esetek megelőzésében. 

Normál hűtőszekrényben, 2-8 Celsius-fokon tárolható.

A CanSino Biologics szerint gyártási kapacitásuk 500 millió adag vakcina előállítását teszi lehetővé 2021-ben.

A Convidecia egydózisú oltóanyagForrás: NurPhoto via AFP/Jakub Porzycki/NurPhoto/Jakub Porzycki

Covishield

Az indiai Serum Intézet vakcinája teljes mértékben megegyezik az Oxford/AstraZeneca készítményével: egy csimpánzokat fertőző, ám emberre ártalmatlan, gyengített adenovírusba csomagolják a koronavírus genetikai anyagát, ami a szervezetbe jutva kiváltja a védelmet és az immunválaszt.

A vakcinát két dózisban kell beadni 4-12 hét különbséggel. 

A készítmény az eddigi eredmények alapján már az első dózis beadása után 70 százalékos hatékonysággal megakadályozza a COVID-19 tüneteinek kialakulását, a második adag beoltása után a hatékonyság pedig elérheti a 90 százalékot is. 

Ennek az oltóanyagnak is egyszerű a tárolása és a szállítása, hűtőszekrényben 2-8 Celsius-fokon eltartható.

A Serum Intézet a világ egyik legnagyobb vakcinagyártó vállalata, havonta 50 millió adag oltóanyag legyártására képes.

A Covishield az AstraZeneca vakcinájának indiai változataForrás: AFP/Andrej Isakovic

Hogyan működnek a vektorvakcinák?

A vektorvakcinák a koronavírus legfontosabb fehérjéjét, az immunválaszt kiváltó fehérjetüskéket a szervezetünkkel készíttetik el. Ebben némileg hasonlítanak a Pfizer-BioNTech- és a Moderna-oltásokra, ám míg az utóbbiaknál a tüskék elkészítéséhez szükséges instrukciókat RNS (ribonukleinsav) molekula hordozza, addig a vektorvakcináknál DNS-be (dezoxiribonukleinsavba) csomagolják a vírusfehérjék tervrajzát.

A fehérjetüskét kódoló gént a szakértők adenovírusokba ültetik, ezek lesznek a vektorok, vagyis a génhordozók. Az adenovírusok olyan kórokozók, amik általában enyhe, megfázásszerű tüneteket okoznak. 

Az adenovírus-részecskéket ezt követően úgy módosítják, hogy be tudjanak ugyan jutni a sejtekbe, de ott ne ártsanak. 

Így néz ki egy adenovírus-részecske (illusztráció)Forrás: Science Photo Library via AFP/CHRISTOPH BURGSTEDT/SCIENCE PHOTO LIBRARY/Christoph Burgstedt/Science Phot

A fehérjetüske génjét hordozó adenovírus előbb a sejtfelszínhez kötődik, majd a sejt belsejébe kerül. Itt a sejtmaghoz vándorol, amibe bejuttatja az általa szállított genetikai anyagot. A DNS által kódolt információk úgynevezett hírvivő RNS-be (mRNS) íródnak át. Az mRNS a riboszóma nevű sejtszervecskéhez kerül, ahol megtörténik a fehérjetüske legyártása.

A fehérjetüskék végül beindítják az immunrendszer működését, és kialakul a védelem.