Rejtélyes páncél díszítette a Hungarosaurus koponyáját

A Hungarosaurus tormai az iharkúti dinoszauruszok egyik leghíresebb fajának rekonstrukciója

Háromdimenziós rekonstrukciók készültek a bakonyi dinoszaurusz lelőhelyről előkerült gazdag páncélos dinoszaurusz (Hungarosaurus) leletanyagról, így újra láthatóvá vált a 130 millió éves őslények koponyájának kiterjedése és alakja, illetve azok díszítettsége. Némelyiket taréjok, másokat tülkök vagy tüskék, esetleg gallérok vagy piramis alakú kidudorodások díszítenek. Az ELTE Őslénytani Tanszék és a kanadai Guelph-i Egyetem munkatársai vizsgálták ezeket a csonttani jellegzetességeket.

Több száz, különböző méretű és formájú páncélelem borította

A bakonyi dinoszaurusz lelőhely hazánkban egyedülállónak számít: a 2000-ben felfedezett lelőhelyről az utóbbi években folyamatosan kerültek elő korábban sosem látott fajok.

Ez a világ egyik leggazdagabb páncélos dinoszaurusz leletanyaga, ahol eddig tizenkettő csontváz és sok ezer töredék (izolált csontdarabok) került felszínre.

Az iharkúti fauna legjobban ismert eleme a Hungarosaurus, egy mintegy négy méter hosszú, négy lábon járó, növényevő páncélos dinoszaurusz (Ankylosauria), amely körülbelül 650 kilogrammot nyomhatott.

A nagyobb testű Hungarosaurus és a kisebb Struthiosaurus rekonstrukciós rajza Forrás: Pecsics Tibor rajza

Az őslény koponyája mintegy negyven centiméter hosszú volt és állkapcsaiban összesen több mint 80 fog ült.

A Hungarosaurus testét ráadásul a nyakától a farka végéig több száz, különböző méretű és formájú páncélelem borította.

A bakonyi lelőhelyről előkerült gazdag páncélos dinoszaurusz leletanyag egyedülálló lehetőséget biztosított

az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Őslénytani Tanszék és a kanadai Guelph-i Egyetem munkatársainak, hogy jobban megértsék ennél a közel 130 millió éven keresztül létezett csoportnál a csonttani jellegzetességek kialakulását, változatosságát és lehetséges szerepeit. Legújabb eredményeiket a Peer J. tudományos szaklapban publikálták és elkészítettek egy szemléltető videót is.

A legnagyobb koponya mérete elérte a negyven centimétert

Ahogy arra az ELTE szakemberei emlékeztettek, a dinoszauruszok számos csoportja esetében található a koponyán különféle alakú, méretű és funkciójú csontkinövés.

Taréjok, tülkök, tüskék, gallérok vagy piramis alakú kidudorodások díszíthetik a koponyát,

amire egy klasszikus példa a növényevő Ceratopsida dinoszauruszok egyik neméhez tartozó Triceratops, amelynél a jó egy méter átmérőjű, nyakat védő csontpajzs előterében három, támadásra és védelemre egyaránt alkalmas csontos szarv mered előrefelé.

Triceratops Forrás: Nobu Tamura

Ám nemcsak a Ceratopsiáknál találunk ezen a téren változatosságot.

Koponyadíszítettség tekintetében az egyik legmarkánsabb csoportot a páncélos dinoszauruszok képviselik, ahol annak kialakulását és egyedfejlődésen keresztüli változását még szinte alig vizsgálták.

Az elmúlt húsz év kutatásainak köszönhetően mára több részleges koponya és töredékes koponyaelem került elő Iharkútról, amelyek ennek a négy méteres, tüskés növényevő különböző fejlettségű egyedeihez tartoztak

– mondta a kutatást vezető Dr. Ősi Attila, az ELTE Őslénytani Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára és a Magyar Természettudományi Múzeum Őslénytani és Földtani Tárának önkéntes kutatója.

Hozzátette: amíg a legkisebb koponya alig volt 15-17 centiméter, addig a legnagyobb elérte a 35-40 centimétert.

Háromdimenziós rekonstrukciókat készítettek

A koponyák egyes darabjairól Magyar János és Rosta Károly, az Őslénytani Tanszék munkatársai háromdimenziós rekonstrukciókat készítettek, amelyeket digitálisan összeillesztettek és amelyek kitöltötték a hiányzó részeket.

Az ennek a segítségével létrejött koponya rekonstrukciókon a kutatók össze tudták vetni azok kiterjedését és alakját.

Kíváncsiak voltak azonban a csontok belső szerkezetére is, ezért a budaörsi Zeiss CT berendezésével alig egytized milliméteres digitális szeleteket készítve láthatták meg először, hogy milyenek is lehetnek ezek a 85 millió évvel ezelőtti csontok belülről.

A Hungarosaurus tormai az iharkúti dinoszauruszok egyik leghíresebb fajának rekonstrukciója Forrás: dinosaurier-info.de/Raul Lunia

A magyar kutatók kanadai kollégákkal dolgoztak együtt: Matthew Vickaryous-szal, a Guelph-i Egyetem professzorával közösen hasonlították össze az Észak-Amerikából ismert, kisebb elefánt méretű Euoplocephalus koponya díszítettségét a hazai leletekkel.

Amíg az észak-amerikai rokon formánál a koponya díszítettségét részben az okozza, hogy az állat egyedfejlődése során csontelemek forrnak hozzá a koponyacsontokhoz és teszik azokat dudorossá, tüskéssé, addig a Hungarosaurus esetében ennek nyomát sem találtuk

– mutatott rá Dr. Ősi Attila, utalva az egyes mai mérgesgyíkfélékre is. – Utóbbinál egész egyszerűen maguk a koponyacsontok vastagodnak meg és váltak díszítetté, mint például a kaméleonféléknél, ami néhol négy-öt centiméteres tarajok, dudorok formájában nyilvánul meg.

Ősi Attila paleontológus Forrás: Copyrigth 2010/Ernő Rakmányi

Kiemelte: ezzel bizonyítást nyert, hogy a mai hüllőknél tapasztalható folyamatokhoz hasonlóan a páncélos dinoszauruszoknál sem egyetlen folyamathoz kötődött a koponya díszítettség kialakulása.

A szemüreg fölött is kialakultak csontdudorok

A magyar-kanadai kutatás másik fő eredménye, hogy a tudósok ezúttal különböző fejlettségű egyedeken követhették nyomon a koponya díszítettségének kialakulását. Tájékoztatásuk szerint ebből az derült ki, hogy

a koponya díszítettséget okozó csontdudorok és már az egyedfejlődés korai szakaszában még egyáltalán nem kifejlett egyedeknél is erőteljesek voltak.

A kutatás során felhasznált koponyaelemek és CT metszeteik Forrás: Ősi Attila/ELTE Őslénytani Tanszék/Peer J

A Hungarosaurus esetében ez például a szemüreg fölött található. Hogy ezeknek a csontképleteknek pontosan mi lehetett a funkciója, erre egyelőre nincs egyértelmű válasz.

A funkció tekintetében a mai, csontdudorokkal, taréjokkal rendelkező állatoknál, például gyíkok, krokodilok, madarak is nagyon sok féle válasz van, és még több esetben nem is ismerjük azt

– mutatott rá Dr. Ősi Attila. – Abból azonban, hogy már az egyedfejlődésnek viszonylag korai fázisában is jelen volt az erőteljes koponyadíszítés, arra gondolhatunk, hogy talán a saját fajtársak felismerésében, mint inkább a nemek közti különbség hangsúlyozásában lehetett szerepük.

A kutatás során felhasznált koponyaleletek Forrás: Forrás: Ősi Attila/ELTE Őslénytani Tanszék/Peer J

Ez utóbbi tisztázásához azonban további és teljesebb leletanyagra van szüksége a kutatóknak.

Az iharkúti lelőhelyen feltárt dinoszaurusz-leletek a Magyar Természettudományi Múzeum Őslénytani és Földtani Tárának gyűjteményi anyagát gyarapítják.

A múzeum „Eltűnt világok - A dinoszauruszok kora Magyarországon" című állandó kiállításán megtekinthető számos eredeti lelet és dinoszaurusz rekonstrukció is.