Egy nemrégiben elpusztult amazóniai folyami szörnyeteg rothadó testét sodorta a víz partra Floridában. A tudósok aggódnak, hogy ez a gigantikus ragadozó hal talán csatlakozott a növekvő számú invazív fajok csoportjához, esetleg a kihalás szélére sodródott a húsáért való vadászata miatt.

Ez az első arapaima, amit holtan találtak

Az arapaima, más néven piraruku (Arapaima gigas) igencsak méretes lény. Az egyik legnagyobb édesvízi hal, amely akár három-négy méteresre is megnőhet, míg testtömege extrém esetekben elérheti a 200 kilogrammot a PLOS One tudományos folyóirat 2019-es tanulmánya szerint.

Külsejét tekintve rendkívül hasonlít a csukára:

hosszú, henger alakú testén a pikkelyek a farokúszója felé egyre sűrűbbek, kisméretű feje feltűnően lapos.

Egy kifejlett arapaima példányForrás: Creative Commons Attribution-Share Alike 3.0 Licence/Robert Schlappal

Ezek a halak igen sajátos furcsaságokkal bírnak: csak meghatározott területeken szaporodnak, értékes időt és energiát töltenek a fiatalok gondozásával, és csak akkor érik el az ivarérettséget, ha már körülbelül 1,5 méter hosszúak és legalább 3-5 évesek – mondta Solomon David, a louisianai Nicholls Állami Egyetem vízi ökológusa a LiveScience online tudományos portálnak. – Számos egyedre van azonban szükségük ahhoz, hogy fenntartható legyen a populációjuk.

Florida partjainál azonban ez az első arapaima, amit holtan találtak. A szakemberek szerint ebben az esetben az állatot valószínűleg egzotikus háziállatként tarthatták egy otthoni akváriumban, amely vagy túl nagy lett a tartályához és illegálisan szabadon engedték a természetbe, vagy fogságban elpusztult és ezután a folyóba dobták.

Arapaima (Sudis gigas), vagy más néven pirarucuForrás: Getty Images/iStockphoto/Tatianamironenko

Egyelőre azonban azt sem tudják, hogy vajon még életben volt-e, amikor a vízbe került vagy sem.Az arapaima maradványaira a Cape Coral Jaycee parkban bukkantak a járókelők a Caloosahatchee folyó partján, amely a Mexikói-öbölbe ömlik Nyugat-Floridában, jelentette a South Florida Sun Sentinel. A hal teste normális esetben zöldes, bár a farok résznél inkább vöröses árnyalatú.

Ezúttal azonban a bomlás során már kifehéredett a fotók tanúsága szerint. A floridai Hal- és Vadvédelmi bizottság azt állítja: egészen biztosan egy arapaima volt.

Számos helyen veszélyeztetetté vált

Az arapaiama élő kövület és nemének a típusfaja. A húsáért való vadászata fenyegeti, ezért a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) vörös listáján a sebezhető kategóriában szerepel, és emiatt számos helyen a horgászata is tilos.

Korábban rengeteg egyed élt az Amazonas folyó egyes részein, ám a faj mára már számos helyen veszélyeztetetté vált az őshonos élőhelyei mentén.

Az úgyenvezett mooneye halnak, egy másik csontos nyelvű halnak is vannak fogai a nyelvénForrás: Solomon David

Az arapaima a sekély vizek lakója és gyakorlatilag mindent befal, ami a szája elé kerül – mutatott rá David. – A nehéz testű trópusi folyami hal nyelvét fogak szegélyezik, és testét nagy, mozaikszerű pikkelyek borítják, amelyek olyan kemények, akár a páncél, és amelyet még a piranhák sem képesek átharapni.

Az arapaima igen értékesnek horgászati fogásnak számít, és nem csak a folyó menti vidéki régiókban.

A hal húsa ugyanis viszonylag szálkamentes és besózva hűtés nélkül tárolható. Épp ezért már kereskedelmi célokra is tenyésztik, miközben a vadon élő társaikat leginkább a túlhalászás veszélye fenyegeti. És az sem biztosíthatja a faj hosszútávú túlélését, hogy a világ egyik legnagyobb édesvízi halát viszonylag könnyű észrevenni.

Az arapaimának vöröses farka vanForrás: Solomon David

A Journal of Applied Ichthyology tudományos szaklap egy korábbi tanulmánya szerint 5–15 percenként a víz felszínére kell jutnia, hogy levegőt vegyen.
Az arapaima azért fejlesztette ki ezt a légzési taktikát, mert az Amazonasban igen alacsony az oxigénszint – magyarázta Lesley de Souza, a chicagói Field Museum neotropikus halakra szakosodott természetvédője. – A meleg víz ugyanis kevesebb oxigént tartalmaz, mint a hideg.

Az arapaimáknak azonban nincs tüdeje, hanem az úszóhólyagjaikban áll rendelkezésre egy oxigént feldolgozó, különleges szövet.

A hímek is odaadóan gondozzák az utódokat

Számos más haltól eltérően, amelyek soha nem találkoznak az ivadékaikkal, az arapaimák gondoskodó szülők. Az Amazonas az általában decembertől májusig tartó esős évszakban elárasztja a szomszédos ártereket is. A halak itt, az elárasztott síkságon ásnak sekély fészkeket, ahol a nőstények ikrákat rakhatnak, amiket a hímek megtermékenyítenek.

A PLOS One tudományos folyóirat 2017-es tanulmánya szerint mindkét szülő féltve őrzi a fészket a ragadozóktól, és folyamatosan gondoskodnak a fiatalokról, miután az ikrák kilenc nappal később kikelnek. Mindkét szülő egyfajta „tejanyagot" bocsát ki a fejéből, az úgynevezett „arapaima-tejet", amellyel az utódokat táplálják. A nőstények mellett az apák is odaadó gondozók.

Az arapaima akár háromméteresre is megnőhetForrás: Wikimedia Commons/Citron

A hím intenzíven törődik az utódokkal, amely akár három hónapig is eltarthat – írja a tanulmány. – A kis arapaimákat gyakran vezeti óvó gondoskodással a zooplanktonban gazdag területekre, hogy ott táplálkozni tudjanak.

A nőstények azonban hajlamosak a hímtől és a fiataloktól távolabbra úszni, és a tudósok egyelőre nem tudták pontosan megfejteni a viselkedésük okát.

Hipotézisük szerint talán táplálékot keresnek vagy a ragadozókat próbálják meg elcsalni az utódaik közeléből.

A nőstény a tanulmány szerint általában egy hónap után elhagyja a „családját", amely után más hímekkel is szaporodhat.

Az esélyek halmozottan a halak ellen szólnak

A szakemberek szerint a szülői gondoskodás lehet a kulcsfontosságú oka annak, hogy az arapaimák valószínűleg nem fognak invazív fajjá válni a floridai vizekben, mivel a fiatal egyedek „kicsiben nem számítanak túlságosan szívós és kitartó halaknak". Ám ha ezek a állatok kifejlett egyedekké válnak, akkor legalább 15-20 évig is elélhetnek.

Az arapaima, vagy más néven piraruku első ránézésre is igen ijesztőForrás: Dreamstime

Bár az esélyek halmozottan a halak ellen szólnak Floridában, az arapaima mégis leküzdheti ezeket az akadályokat – mondta David. – Jó eséllyel megtalálhatják a megfelelő fészkelő területeket Florida partvidékén, felnevelhetik a fiataljaikat, majd megvárhatják, amíg azok elég nagyok és idősek lesznek ahhoz, hogy szaporodjanak. Ezután megismétlődhet ez a ciklus mindaddig, amíg egy életképes populáció nem jön létre.

Hozzátette: ha ez megtörténik, akkor ezek a falánk ragadozók valószínűleg meg fogják gyéríteni mind a közelben élő, mind az invazív és őshonos halfajok, mind a kis gerinctelenek populációit.