Nagyjából 15 perc alatt végezhetett Pompeji lakóival a Vezúv 79-es kitörésekor kialakult vulkanikus törmelékár - állapították meg olasz és brit kutatók.

A robbanásos vulkánkitörések "legpusztítóbb jelensége" a sűrű, gyorsan mozgó, megszilárdult lávadarabok, vulkáni hamu és forró gázok alkotta törmelékár - olvasható a The Guardian című brit napilap online kiadásában.

Az olasz országos geofizikai és vulkanológiai intézet (INGV) munkatársa, Roberto Isaia szerint a Vezúv kitörésekor felszabadult halálos törmelékár "hőmérséklete meghaladta a 100 Celsius-fokot és szén-dioxidot, kloridokat, izzó hamurészecskéket, valamint obszidiánt tartalmazott".

Az olaszországi Bari Egyetem, az INGV és az Edinburgh-ben működő brit földtudományi központ kutatóinak tanulmánya megerősíti, hogy Pompeji lakóinak esélye sem volt a menekülésre. A természeti katasztrófában meghalt csaknem kétezer ember többsége megfulladt az otthonában vagy a város közterein. A szakemberek által kidolgozott modell szerint a gázok, a hamu és a vulkáni részecskék 10-20 percre boríthatták be a várost.

A város pusztulása Karl Briullan 1827-ben festett képénForrás: Wikimedia Commons

Isaia szerint lehetséges, hogy néhány tucat emberrel a kráterből kilövellt és Pompejire zúdult kőzetdarabok (lapillik) végeztek, de a többség megfulladt. A szakember szerint a törmelékár néhány perccel a kitörést követően érhette el a várost.

Az a 15 perc abban a pokoli felhőben végeláthatatlannak tűnhetett. A városlakók valószínűleg el sem tudták képzelni, hogy mi történik velük. A pompejiek együtt éltek a földrengésekkel, a vulkánkitörés azonban ismeretlen volt számukra, ezért meglepetésként érte őket az izzó hamufelhő" - tette hozzá a szakember.

Isaia szerint a kitörési oszlop összeomlása okozhat törmelékárt. A törmeléklavina óránkénti több száz kilométer sebességgel száguldhat lefelé a vulkán oldalán. Ma Pompeji Olaszország második leglátogatottabb régészeti helyszíne a római Colosseum után. Az ókori romváros tavaly nagyjából egymillió látogatót vonzott.

 (MTI)