A tudatos egészségmegőrzést segítő animációs ismeretterjesztő filmsorozatot készített a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága. A KliniKaland nevet viselő sorozat első része a védőoltásokkal foglalkozik, melyben a hagyományos és az új – például a COVID-19 elleni – vakcinák működési elvét ismerhetjük meg - olvasható a Semmelweis Egyetem közleményében.

A kisfilm közérthetően és humorosan, de szakmailag hitelesen mutatja be, hogyan alakul ki a védettség az oltóanyag hatására.

A vakcinákról röviden

A videóban elhangzik, hogy kórokozók elleni tartós védelmet legbiztonságosabb módon védőoltásokkal szerezhetünk.

Részlet a kisfilmbőlForrás: Semmelweis Egyetem

hagyományos oltóanyagoknak különböző típusai vannak; a legyengített kórokozók nem tudnak betegséget okozni, de a testbe kerülve a természetes fertőzéshez hasonló folyamaton keresztül aktiválják az immunrendszert és alakítják ki a tartós védelmet.

Az elölt – vagy szakmailag korrektebb megfogalmazással élve inaktivált – vírusokat kémiai eljárásokkal teszik ártalmatlanná. Az így ártalmatlanított kórokozók még biztonságosabban immunizálnak, de a biztosított védelem kevésbé hatékony, ezért szükség lehet emlékeztető oltásokra.

Ellenanyaggal működő oltások esetében kész antitesteket juttatnak be a vakcinával. Ezt a módszert rendszerint akkor alkalmazzák, amikor már fertőzéssel küzd a szervezet. Előnye, hogy nem igényli a vírusok szaporítását, ezért gyorsan előállítható, hátránya, hogy a védelem csupán rövid ideig tart, míg ki nem ürülnek a szervezetből a készen kapott ellenanyagok.

IllusztrációForrás: Thinkstock

Az örökítőanyag alapú oltóanyagok a vakcinák újabb generációjához tartoznak. Ezeket sokkal gyorsabban lehet egy-egy új kórokozóra kifejleszteni és tömegesen előállítani.

Közéjük tartoznak többek között a vektorvírus alapú vakcinák, amelyek csupán az adott kórokozó egy részének (az antigénnek) a kódolt „tervrajzát" tartalmazzák. Ezt a tervrajzot egy ártalmatlan, szaporodásra képtelen vírus juttatja be és gyártatja le a szervezettel. Az előállítódott fehérjére az immunrendszer reagál, és kialakul a védelem.

Szintén az örökítőanyag alapú oltóanyagok közé tartoznak az RNS- vagy DNS-vakcinák. Ezek némileg emlékeztetnek a vektorvakcinákra, ám itt nincs közvetítő vírus. A kódolt tervrajzot egy erre a célra szerkesztett nukleinsav-molekula tartalmazza, amelyet a sejtfalon könnyen áthatoló lipidburokba csomagolva juttatnak be a szervezetbe. A nukleinsav-molekula többnyire az üzenet átvitelért felelős hírvivő RNS (mRNS) molekula, de lehetséges DNS-alapú kódolás is. A kód a szervezetbe jutva az adott vírusfehérje gyártására utasítja a sejtjeinket. Fontos, hogy sem a nukleinsav, sem a legyártott fehérjék nem tudják megzavarni a szervezet normál működését, így teljesen biztonságosak. Az elkészített, antigénként funkcionáló fehérjék betegséget nem okoznak, viszont erős és tartós védelmet alakítanak ki.

A vakcinák biztonságosságáról és hatásosságáról többlépcsős klinikai vizsgálatok során győződnek meg a szakemberek. Csak ezt követően kezdődhet meg az oltóanyagok gyártása és terjesztése.

Az első évad további részeiben az immunrendszert, a vírusok és a baktériumok közötti különbségeket, az antibiotikumkúra előnyeit és hátrányait ismerhetjük majd meg.

Az animációs filmet a Semmelweis Egyetem Kommunikációs és Rendezvényszervezési Igazgatóságának filmes csapata készítette (animáció: Gál Bettina). A Védőoltások I. szakmai lektora dr. Falus András immunológus. A KliniKaland sorozatot Galambos Péter narrációjában hallhatjuk.