Több tízezer évvel korábban ismerhették már azokat a kőkorszaki szerszámkészítési technikákat, amelyeket korábban az olduvai és acheuleani emberek eddig megismert kultúrájától eredeztettek - állapította meg a Kenti Egyetem antropológiai tanszékén készült új kutatás. A modellek szerint az olduvai kőszerszámok 2,617-2,644 millió évvel ezelőtt készültek, 36-63 ezer évvel korábban, mint a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján gondolták.

Statisztikai modellekkel vizsgálták a kőkorszaki technológiákat

A régészek jelenleg az olduvai és az acheuleani kőmegmunkálási technológiát tartják a legősibbnek, ezeket számos tanulmányban dokumentálták és vizsgálták. A Kenti Egyetem tudósai azonban kutatásaik alapján olyan megállapításokra jutottak, amelyek felborítják ezt a kronológiát. Tanulmányukban kiszélesítik azt az időkeretet is, amelyen belül az emberi technológiai képességek fejlődése zajlott, valamint az ezzel kapcsolatos étrendi és viselkedésbeli változások történtek– ismertette a kutatást a Heritagedaily.com régészeti portál.

Így fejlődött a kőeszköz-gyártás az örményországi ásatás helyszínén. Fent (A) a „hagyományos” eljárással pattintott kőeszközök, lent (B) az új eljáráshoz használatos magkövekForrás: Daniel S. Adler

A kutatócsoportban, amit a Kenti Egyetemről Alastair Key és David Roberts vezetett, és amelyhez a Cseh Tudományos Akadémia Biológiai Központjából Ivan Jaric is csatlakozott, statisztikai modellekkel vizsgálták a kőkorszaki technológiákat.
A modellek szerint az olduvai kőszerszámok 2,617-2,644 millió évvel ezelőtt készültek, 36-63 ezer évvel korábban, mint a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján gondolták. Az acheuleani kőszerszámok keletkezését pedig a modellek szerint 55 ezer évvel kell visszatolni: 1,815-1,823 millió évvel ezelőttre.

Kitűnő módszernek bizonyult a fajok kihalásának kormeghatározására

Az őskőkorszaki eszközkészítés lehetővé tette az olduvai és az acheuleani kultúrákban élő emberek számára, hogy új táplálékokhoz jussanak hozzá, könnyebbé vált a fából készült eszközök elkészítése, illetve az állati tetemek feldolgozása.
A paleolitikum régészetével foglakozó Key, a tanulmány vezető szerzője elmondta, hogy kutatásaik lehetővé tették a legpontosabb becslést azzal kapcsolatban, hogy az emberek mikor kezdtek el kőszerszámokat készíteni.

A kőkorszak ötletes ábrázolásaForrás: Wikimedia Commons/Viktor Mikhailovich Vasnetsov

Kiemelte, hogy ez az eredmény számos szempontból fontos, neki személy szerint pedig azért izgalmas, mert rávilágít, hogy még jelentős mennyiségű lelet várhat felfedezésre.

Roberts, a tanulmány társszerzője hozzátette, hogy az általuk használt optimális lineáris becslés (OLE) modellezési technológiát eredetileg azért a kihalások kormeghatározására fejlesztette ki egy kollégájával.

Mint mondta: megbízható módszernek bizonyult a fajok kihalásának kormeghatározására, és reméli, hogy a technikát szélesebb körben alkalmazzák majd a régészetben.

Bár azt korábban is feltételezték, hogy lehetnek olyan régészeti helyszínek, ahol ősibb kőszerszámok várnak arra, hogy felfedezzék őket, ez a tanulmány nyújtotta az első olyan becslést, amely számszerűsítette, hogy ezeken a régészeti helyszíneken mennyire ősi leletek lehetnek.

(MTI)