Ezért nem lehet minden vadon élő kutyát vadkutyának nevezni

Új-guineai éneklőkutyát a gyakorlatlan szem könnyen összetéveszti ausztrália vadkutyájával, a dingóval (a képen)

A legújabb kutatások szerint az Ausztráliában élő, vadkutyának tekintett állatok túlnyomó része tiszta dingó vagy kutyaféle; genetikai összetételét tekintve többnyire az előző. A tudósok több mint 5000 vadon élő kutya DNS-vizsgálatának eredményeit gyűjtötték össze Ausztráliában, amelyekből megállapították, hogy az állatoknak csak körülbelül az egy százaléka bizonyult ténylegesen ausztrál vadkutyának vagy hibridnek.

Ebből az is következik, hogy jelenleg „elvileg nincsenek vadkutyás problémák" Ausztráliában, legalábbis a kutatók szerint. Az Australian Mammalogy tudományos szaklapban publikált tanulmányban összesen 5039 mintát vizsgáltak, amely alapján az egyedek 33,7 százaléka „színtiszta" dingónak bizonyult, 30,4 százalék nagy részben dingó, míg 34,7 százalékuk inkább kutyaféle. Tehát csak egy százalékuk tekinthető a szó szoros értelmében elvadult kutyának.

Ausztrália vadkutyája, a dingó Forrás: PAUL BALFE / CC BY 2.0

Más szavakkal, a „vadkutya terminológia" szinte teljesen félremagyarázza az igazságot arról, hogy ezek az állatok valójában melyik fajhoz is tartoznak, és ez nem csak szemantikai kérdés

– mondta Kylie Cairns, az Új-Dél-Wales-i Egyetem (UNSW) természetvédelmi biológusa a ScienceAlert online portálnak. – A vadkutya ráadásul nem tudományos kifejezés, hanem eufemizmus.

Hozzátette: korábbi kutatások kimutatták, hogy az ausztrálok többsége általában nincs tisztában azzal, hogy az országban élő vadkutyák kezelési politikája a modern, háziasított származású, ám vadon élő kutyák mellett a dingókat is célozza.

Mint csúcsragadozók, a dingók kritikus szerepet játszanak Ausztrália ökoszisztémájában:

elmozdításuk miatt az őshonos gyepeket ellepték a fás cserjék, amely lehetővé tette a vadmacskák és a rókák számára, hogy kontrolláltalanul pusztítsák a veszélyeztetett erszényes állatokat, miközben megváltoztatták a homokdűnék alakját. A kutyák és dingók hibridizációja pedig tovább súlyosbítja a problémát.

Dingó: a kutyafélékkel való hibridizáció is komoly problémákat jelent Forrás: Wikimedia Commons

Az intenzív, az állatok pusztítását célzó szabályozás, különösen a légi csalétek széles körű előfordulása, növelheti a dingó-kutya hibridizáció valószínűségét

– írják a kutatók tanulmányukban.

És bár az eredmények szerint a dingók a nyomás ellenére igazi túlélőnek bizonyultak Ausztráliában, a szakemberek szerint

egyértelműsíteni kell a „vadkutya" kifejezést, amely eltorzíthatja a dingókezeléssel kapcsolatos döntéshozatalt.

Ez részben annak tudható be, hogy a kormányzati szakkifejezések között az ausztrál dingót gyakran nevezik vadkutyának, ami miatt továbbra is fennállhat az az általános félreértés, miszerint minden vadkutya vadon élő kutya.