Ebben hasonlít egymásra a zene, a finom ételek és az alkohol

A zene és az ének felszabadító ereje régóta ismert

A zene szó szerint az egyik legnépszerűbb dolog az életünkben. Az emberiség már 43 ezer éve, még jóval a mezőgazdaság előtt készített olyan, ősi hangszereket, mint például a madár- vagy mamutcsontból faragott furulya. De miért vált olyan fontossá az életünkben? A legújabb kutatások most erre keresték a választ.

Az ok-okozati összefüggéseket kutatták

A tudomány képviselőit már a kezdetektől fogva lenyűgözi, hogy az emberek milyen óriási mértékben vonzódnak a zenéhez. Bár már számos tanulmány vizsgálta közelebbről ezt a kérdést, ám az idegtudomány legújabb fejlődésének köszönhetően most közelítünk úgymond a teljes képhez. A korábbi, a zenét hallgató résztvevők agyát vizsgáló, idegi képalkotó vizsgálatok teljes mértékben igazolták, hogy

az agy jutalomkörei ebben az esetben hasonlóan reagálnak, mint amikor más, kellemes ingereket tapasztalunk, például finom ételt fogyasztunk, pénzhez jutunk vagy alkoholt iszunk.

A zenehallgatás sokkal komplexebb hatással jár, mint azt gondolnánk Forrás: pexels.com

A Journal of Neuroscience tudományos szaklapban most publikált, legfrissebb tanulmányban a McGill Egyetem kutatói azonban még egy lépéssel közelebb kerültek a kérdéskörhöz; megmutatták, hogy ok-okozati összefüggés található az agy jutalomköre és a zenei élmény között.

Korábbi vizsgálatok összefüggést mutattak az agy corpus striatum nevű területén végbemenő agyi aktivitás és a zenei élvezet élménye között

– mondta Robert Zatorre, a McGill Egyetem Montreali Neurológiai Intézetének kognitív idegtudósa, az új tanulmány vezető szerzője a ZME Science online tudományos portálnak. – Ám ez nem bizonyítja, hogy az egyik okozza a másikat, csupán az, hogy összefüggnek.

Hozzátette: a legújabb tanulmányban azonban megmutatták, hogy amikor ösztönzéssel vagy gátlással stimuláljuk az agyat, akkor az a striatum reakcióját megváltoztatja valamilyen irányba. Ez azt jelenti, hogy ennek függvényében lesz az embereknek kisebb vagy nagyobb az öröme és élvezete zenehallgatás közben.

A jutalmazási rendszert stimulálta

Zatorre és munkatársai önkénteseket toboroztak, akiknek pop dalokat kellett hallgatniuk, miközben agyi aktivitásukat funkcionális mágneses rezonanciavizsgálattal (fMRI) mérték. Közvetlenül a teszt megkezdése előtt a résztvevők jutalomköre ösztönzött vagy gátolt volt egyfajta mágneses stimulációval; egy olyan, ártalmatlan eljárással, amely mágneses mezőket használ az agy idegsejtjeinek stimulálására.

Amikor a jutalomkör „izgatott" volt a zenehallgatás előtt, a résztvevők több örömről számoltak be.

A zene és az ének felszabadító ereje régóta ismert Forrás: pexels.com

Ezzel ellentétben, amikor azt gátolták, akkor az emberek kevésbé élvezték a zenehallgatást. Ráadásul azoknál az önkénteseknél, ahol a zene hallgatása közben a leginkább stimulálták a jutalomkört, az ekkor érzett öröm saját bevallásuk szerint megegyezett egy igazán finom étel elfogyasztása vagy az alkohol generálta jókedv szintjével.

A tudósok azt találták, hogy a zene által kiváltott örömöt különösen az agy törzsdúcterülete (nucleus accumbens), a jutalomkör kulcsfontosságú régiójának aktivitása közvetítette.

Ha megnézzük, hogy mennyire stimulálja a jutalmazási központját a zene és más ingerek, akkor azt találjuk, hogy hasonló tartományban mozog

– magyarázta Zatorre. – Ez fontos lehet például akkor, amikor megvizsgáljuk, hogy mennyi időt, erőfeszítést és pénzt vagyunk hajlandók költeni a zenére; mert ebben az esetben mindez arányosnak tűnik más ingerekkel, például az étellel vagy az alkohollal.

Új utakat nyithat a zeneterápia alkalmazásában

Az új megállapítások a korábbi kutatások kapcsán is fontosak lehetnek. Egy másik, a Proceedings of the National Academy of Sciences tudományos szaklapban még 2017-ben megjelent tanulmányában Zatorre és munkatársai szintén fMRI-vizsgálatokat használtak a résztvevők zenére adott agyreakciójának mérésére. Ez a kutatás megállapította, hogy

az agy hallási és jutalmazási régiói szorosan összekapcsolódnak: örömet és élvezetet okoznak a legtöbb ember számára.

Agyunk teljesítményét is javíthatjuk, ha megtanulunk valamilyen hangszeren játszani Forrás: pexels.com

A lakosság egy kisebb részénél, mindössze 3–5 százalékánál léphet fel úgynevezett zenei anhedónia (a depresszió egyik fő tünete), vagyis teljesen közömbösség a zene iránt, amit ezek az emberek a legtöbbször unalmasnak találnak.

A Zatorre és munkatársai által közzétett, új tanulmány most tovább erősítette ezeket a megállapításokat.

Megmutatta azt is, hogy azoknál az önkénteseknél, akiknél a legnagyobb volt a zene általmegtapasztalt öröm, ott mérték a legnagyobb különbséget a szinkronizált aktivitás tekintetében a hallási és jutalmazási régiók között.

A tudósok ezután egy újabb kutatást terveznek, amelyben a most alkalmazott technikákat követve azt próbálják meg kideríteni, hogy a hangulati vagy motivációs rendellenességekben szenvedők hogyan tudnának a legjobban részesülni valamilyen módon a zeneterápiában.