Beköszöntött az elmúlt 1200 év legkorábbi cseresznyefa-virágzása

Idén minden eddiginél korábban kezdtek el virágozni a cseresznyefák Japánban

Több mint ezer éve a cseresznyefák virágzása jelzi a tavasz igazi kezdetét Japánban, amelyek visszatükrözik a természet szépségét. Ma azonban ezek a csodálatos virágok a klímaváltozás hatását is magukon hordozzák.

A szokatlanul meleg idei tavasz miatt Kiotó a vártnál jóval hamarabb öltözött rózsaszínbe. Ez azonban azt is jelenti, hogy az elmúlt több mint 1200 év alatt most bontottak szirmot a legkorábban a cseresznyefák.

Az ország cseresznyefa-virágzásainak fesztiváljairól szóló császári dokumentumok és ősi naplóbejegyzések Krisztus előtt 812-re vezethetők vissza.

Ez idő alatt a legkorábbi virágzás rögzített dátuma az 1409. év március 27-e volt. Az évszázadok során a cseresznyefa-virágok megünneplésének régóta fennálló hagyománya az arisztokratikus divatból a japán élet kultikus részévé vált.

A kiotói lakosok általában minden év április elejétől a hónap közepéig tartják az úgynevezett „hanamit" a virágzó cseresznyefák alatt, ahol megfigyelik, ahogy a több fajtájú fehér és rózsaszín virágok teljes pompájukban tündökölnek.

Idén minden eddiginél korábban kezdtek el virágozni a cseresznyefák Japánban Forrás: Pinterest

Míg Kiotóban a cseresznyefa virágai már márciusban elkezdhetnek virágozni, a teljes kivirágzás dátuma (tehát amikor a rügyek többsége kinyílott) történelmileg április 17-e körül szokott bekövetkezni, bár az elmúlt évszázadban ez az időpont április 5-e körülre volt tehető.

Idén azonban már április előtt bekövetkezett a pillanat: a helyi tisztviselők 2021. március 26-án bejelentették: Kiotóban a cseresznyefák teljes virágzatban pompáznak.

A cseresznyefa-virágzások időzítése egyike azoknak a történelmi méréseknek, amelyeket a tudósok a múlt éghajlatának rekonstrukciója érdekében folyamatosan vizsgálnak

– mondta Michael Mann klímatudós a The Washington Postnak, amit a ScienceAlert online tudományos portál idéz. – Ebben az esetben ez olyasmiről mesél nekünk, amiről a mennyiségi, szigorú, hosszú távú éghajlati rekonstrukciók is árulkodnak: hogy a bolygó ember által okozott felmelegedése évezredekre visszamenően példa nélküli.

A japán hegyi cseresznyefa virágzását például a 9. század óta 732 alkalommal részletezték a történelmi beszámolók, ami a természeti jelenség leghosszabb és legteljesebb feljegyzését jelenti a világ bármely pontjáról.

Már március végén virágba borultak a fák Kiotóban Forrás: Pinterest

Az 1200 éves sorozat átvilágítása során a tudósok világos tendenciát térképeztek fel, amely nagyon hasonlít magához az éghajlatváltozáshoz. Rámutattak, hogy miután az északi féltekén a tavasz korábban érkezik, ezért egyes növények és állatok megváltoztatják szokásaikat, beleértve a fák virágzását is.

Az adatok azt mutatják, hogy a japán hegyi cseresznyefa az 1830-as évek óta egyre korábban kezdett el virágozni.

1971 és 2000 között már átlagosan egy héttel korábban borult virágba, mint a korábbi, Kiotóban rögzített összes virágzás átlaga. Ez a tendencia azonban más fajtákra is igaz. Az elmúlt 25 évben ezek is átlagosan 5,5 nappal korábban borultak virágba, és a tudósok szerint ezt leginkább a februári és márciusi melegebb hőmérséklet okozza.

De nem a cseresznyefa az egyetlen növény, amelyet érzékenyen érint a gyorsan felmelegedő világ.

A japán sárgabarack téli virágzása is jól példázza a globális felmelegedéssel kapcsolatos, legújabb változásokat. A szakemberek megfogalmazása szerint a japán cseresznyefákat viszont a „legjobban dokumentált példa a klímaváltozás biológiai hatásaira a világon".