A legerősebb kétéltű egy milligramm mérge két elefántot is megölne

Állati mimikri, rejtőzködés, nyílméregbéka egy kolumbiai állatkertben
Egyetlen egyed akár 20 embert vagy két kifejlett afrikai elefántbikát is képes lehet megölni.
Vágólapra másolva!
Mi köze a „láthatatlan víznek" a terráriumban élő békákhoz? - tette fel a kérdést a Pécsi Állatkert és Akvárium-Terrárium, amely a pandémiára való tekintettel a többi intézményhez hasonlóan zárva tart. Közösségi oldalukon azonban igyekeznek minden nap érdekes és izgalmas információkkal szolgálni az állatkert mindennapjaiból. Például a békák bőrlégzéséről és a nyílbékafélékkel kapcsolatos, kevésbé ismert tényekről.
Vágólapra másolva!

A kifejlett kétéltűek tüdővel lélegeznek, és a tüdő légzőfelszíne azonban nem elég nagy a szervezet számára szükséges gázcsere lebonyolításáho, írja honlapján a Pécsi Állatkert és Akvárium-Terrárium. Hozzáteszik, hogy a kétéltűek légzésében ezért fontos szerepe van a bőrnek is.

A nyílméregbékák neve onnan ered, hogy a dél-amerikai törzsek indiánjai az állatok bőréből kiválasztódó mérget nyilaik végére kenik, és azzal vadásznak Forrás: AFP/Carlos Julio Martinez

– tájékoztatott az állatkert. – Pontosan ezért a pécsi terráriumukban minden nap fontos a párásítás.

A nyílméregbékák szaporodása is vízhez kötött, amelyeket közelről is meg lehet figyelni a pécsi létesítményben. A szakemberek elárulták, hogy a párzás és a peterakás a szárazföldön történik; utóbbit követően a peték védelme a hím feladata, a kikelő ebihalakat a hátán viszi a legközelebbi tócsához. Ezt az állatkert fotókkal is illusztrálta.

A következő képek a Pécsi Állatkertben készültek. De mit is láthatunk? Forrás: Pécsi Állatkert és Akvárium-Terrárium

– magyarázták. – A petékből körülbelül két hét elteltével kelnek ki az ebihalak, amelyek idővel elkezdenek kinőni a lábaik és elveszítik farkukat, majd bekövetkezik teljes átalakulásuk.

Az állatkert hozzátette: az ebihalak kikelése és teljes átalakulása között mintegy 45 nap telik el.

A fiatal, kis méretű békák szüleiktől külön cseperednek.

Fontos, hogy őket nem szabad még nagy méretű terráriumban elhelyezni, hogy könnyen megtalálják a táplálékot. Ők már szüleikhez hasonló étrenden élnek, például vitaminozott muslincán.

A mérget nem a béka szervezete termeli

A rettenetes nyílméregbéka a természetben kizárólag Kolumbia egyes területein őshonos békafaj. Több színváltozata ismert, a leggyakoribbak a citromsárga színű egyedek. Az egyik legnagyobbra növő nyílméregbéka, testhossza az 5,5 centimétert is elérheti. A nőstények kicsivel nagyobbak és robusztusabbak a hímeknél. A legerősebb mérgű kétéltű, egyes számítások szerint egy milligramm mérge elegendő lenne 20 ember vagy 2 elefánt megöléséhez. A batrachotoxin nevű vegyületet nem a béka szervezete termeli, hanem táplálékából (különböző hangyafajokból) nyeri azt ki. Az indiánok nyílméreg készítéséhez előszeretettel használták ezt a fajt és közeli rokonait.

(Pécsi Állatkert és Akvárium-Terrárium)

A szakemberek megjegyzik azonban, hogy

a nyílméregbékákról keveseknek jut eszébe a víz, sokkal inkább a méreganyag, melyet a táplálékból szereznek be, majd a szervezetükben raktározzák.

Ez a táplálék többek között az úgynevezett rettenetes nyílméregbéka (Phyllobatesterribilis), mint a legerősebb mérgű békafaj esetében főleg hangyákból áll. A táplálékul szolgáló rovar viszont az általa fogyasztott növényekből jut hozzá a méreghez.

Fontos információ, hogy fogságban a nyílméregbéka egyáltalán nem jelent veszélyt gondozói számára: elveszíti mérgét, ha nem mérgező rovarokkal (például tücsök, muslica) etetik.