Egy bizarr ázsiai szokás, és ami a hátterében áll

Pápua Új-Guineán az egészségügyi kockázatok miatt a hatóságok igyekeznek visszaszorítani a bételrágást

Létezik egy ősi dél-kelet ázsiai szokás – állítólag az i.e. V. században már Hérodotosz is megemlítette –, amely máig dívik, s viszonylag keveset tudunk róla. Becslések szerint a Föld lakosságának mintegy 10-12 százaléka, azaz legalább hatszáz millió ember él függőségben általa. A népi gyógyászat is régóta használja, de hatásainak pontosabb megismerését a modern gyógyszertudománynak és vegyészetnek köszönhetjük. Szóval: mi is az a bétel és miért rágják?

Évezredes múltra tekint vissza a bételrágás és köpködés szokása

Már a legelső 1982-es indiai utamon többen figyelmeztettek, hogy ne vegyem sértésnek, ha valaki jártamban-keltemben az utcán elém köp. Kérték, ezt ne tekintsem ellenem irányuló érzelmi megnyilvánulásnak, hanem nézzem el, és törődjek bele, mert a bételrágás és köpködés mint ősi hagyomány elválaszthatatlan része az indiai hétköznapoknak. Számunkra persze nem megszokott dolog a sok kényszeresen köpködő ember, meg a földön szétterülő vörös nyáltócsák nem éppen gusztusos látványa.

Bétel készítő Indiában. A bételrágás évezredes hagyomány a szubkontinensen Forrás: Elter Károly

Indiában viszont ez van, ezt kell megszokni, elviselni. A szubkontinensen jobb helyeken fehér csempével borított alkalmatosságok, vagy köpőcsészék állnak a rendszeresen köpködők szolgálatára,

ám ezek látványa sem valami szemet gyönyörködtető.

Utazásaim során megtapasztaltam, hogy a bételrágás szenvedélye nem csak a szubkontinensre jellemző, hanem Indiától Délkelet-Ázsián keresztül egészen az óceániai szigetekig terjed. A bennszülöttek különböző nevekkel illetik: Indiában paan, Malajziában például pedig pinang a neve.

Bételárus Burmában. A dél-kelet ázsiai piacokon megszokott látványnak számítanak a köralakba összefűzött zöld bételkoszorúk Forrás: Elter Károly

Indonéziában, Jáva szigetén elsősorban a szegény falusi asszonyok körében népszerű a bételrágás szokása. Van ahol a fogyasztóvá válás nemcsak az egyénektől, hanem az ország társadalmi-szociális viszonyaitól is függ.

A bétel-térség legnépesebb államában, Indiában a legnehezebb megvonni a társadalmi határokat,

és kategóriákba sorolni a fogyasztókat, mert szegények és gazdagok, analfabéták és tanultak, férfiak és nők, fiatalok és öregek egyaránt szép számmal rabjai e szokásnak. Bali szigetén, ahol hinduk, buddhisták, muzulmánok és keresztények egyaránt élnek, nem képzelhető el vallási felajánlás bételdió nélkül.

Még a csendes-óceáni szigetvilágban is elterjedt szokás a bételrágás Forrás: Elter Károly

Ugyancsak Indonéziában a bételrágás szokása a házasság kötésben is szerepet kapott: a nősülni szándékozó fiatalember szülei bételt kínálnak, amikor a család először ül össze, hogy megállapodjanak a frigyben.

De miért köpködnek a bételrágók?

Hogy ezt a kérdést megválaszolhassuk, tisztában kell lennünk a felhasznált alapanyagokkal. Az a hozzávetőleg fél gyufaskatulyányi adag, amit az emberek a szájukba vesznek alapvetően három nélkülözhetetlen, s több kevésbé fontos – mondhatni egyéni ízlés szerinti – összetevőből áll.

Ami alap, a bételbors (Piper betle), az arékadió (Areca catechu), valamint a mész. Ezekhez jönnek a különféle ízesítők és fűszerek – így például a gambir, a fahéj, az articsóka, a szerecsendió vagy a kámfor –, attól függően, ki hogyan szereti.

Koszorúba rendezett bétellevelek Forrás: Elter Károly

A bételbors a feketebors közeli rokona, ami a trópusi esőerdőket kedveli,

zöld levelei 10-20 cm hosszúak és 10-15 cm szélesek. Ezek alkotják a bételfalat „csomagoló anyagát". Akik szeretnek utazni, s Ázsia déli országaiban nyitott szemmel jártak, biztosan találkoztak a piacok standjain körben egymásra rakott, fényes zöld levelekkel.

Mindennapos látvány a dél-kelet ázsiai piacokon Forrás: Elter Károly

Hogy a nagyfokú igény miatt ezekből a levelekből kellő mennyiség álljon rendelkezésre, a növényt háziasították, és praktikussági okokból leginkább az arékapálmák közelében ültetik. A bételbors levelekben számottevő mennyiségű cukor, valamint néhány fenol-származék is van.

Ezért vörös színű a bételköpet

A másik fontos alkotórész, az arékadió, más néven bételdió. Ez szintén trópusi faj, egy akár 30 méter magasra megnövő pálma, amely vékony törzse miatt a többi pálmafélétől könnyen megkülönböztethető.

A Malájföldről származó faj Kelet-Afrikától egészen Polinéziáig mindenütt előfordul.

Csak ott nő, ahol elégséges mennyiségű vizet tud felszívni, és a tengerszint feletti magasság nem haladja meg a kilencven métert. A törzs felső részén hat-nyolc hónap alatt két-három hatalmas fürtben érnek be a tojás nagyságú, diószerű termések.

A "bételfalat" elkészítéséhez többek között mészkőport is felhasználnak Forrás: Elter Károly

Egy-egy fürtben 150-250 dió található. Az érési folyamat során ezek színe a kezdeti zöldtől sárgás-pirossá változik.

A bételdió kívánt élettani hatását a mag táplálószövete, ún. endospermiuma adja, ez tartalmazza a biológiailag aktív hatóanyagokat.

Széles körben alkalmazzák; így többek között cserzőanyagokat, festéket, orvosságokat készítenek belőle. Ahhoz, hogy a diót a bételrágáshoz fel lehessen használni, először is meg kell főzni, majd a kívánt méretre – hogy beleférjen a bételbors levelébe – fel kell szeletelni.

Egy bételrágásnak hódoló őslakos Pápua Új-Guineáról Forrás: Elter Károly

Rágás közben elsősorban az arecolin nevű alkaloida, valamint a vörös aréka festék oldódik ki belőle, ezek a vegyületek okozzák a fokozott nyáltermelést és festik vörösre a köpetet. Az arecolin a mész hatására kialakuló lúgos közegben szabadul fel, és a szervezetben paraszimpatikus hatást kelt: szűkíti a pupillákat, tágítja az ereket, fokozza a perisztaltikát, lassítja a szívverést.

Néhány jótékony hatásán kívül súlyos kockázatot jelent az egészségre

A komplex falat harmadik összetevője, a mész, nem egyéb, mint apróra zúzott, majd porrá őrölt felvizezett mészkő, ami gyakorlatilag oltott mész, azaz kalcium-hidroxid. Ezt a vegyületet a tejnél sűrűbbre készítik, színe hófehér. Azért van rá szükség, hogy a két korábbi növény élettani hatásokkal bíró vegyületei minél gyorsabban kioldódjanak, s minél könnyebben felszívódjanak. De milyen hatásai vannak, s mitől addiktív a bételrágás?

A neki tulajdonított, legfontosabb addiktív elem az étvágycsökkentő hatás.

Egy bételrágásnak hódoló pápua férfi fogazatán jól látszik a bétel egyik káros hatása Forrás: Elter Károly

Feltehetően ezért is olyan népszerű a szegények körében. Az arékadió endospermiumában állítólag élénkítő szerek is vannak,

melyek feldobott közérzetet, olykor eufórikus állapotot képesek előidézni.

Megemlítendő továbbá a bétel csíra- és parazitaölő (például galandférgek), valamint köhögés csillapító hatása. Hosszabb távon ez a szenvedély azonban komoly egészségkárosodást okoz; először sárgára festi, később megfeketíti a fogakat. Az is bizonyított tény, hogy a mész fogkövesedést okoz. A fellépő fogágy betegség (parodontózis) miatt a fogak először meglazulnak, később kihullanak.

Pápua Új-Guineán az egészségügyi kockázatok miatt a hatóságok igyekeznek visszaszorítani a bételrágást Forrás: Elter Károly

Egy hosszú, s reprezentatív mintákkal végzett vizsgálat folyamán megállapították, hogy a bételrágás és a szájrák előfordulási gyakorisága között szoros összefüggés van. Így például Pápua Új-Guinea lakosságának körében sok a szájüregben kialakult karcinóma, ezért a kormány néhány éve bételrágás ellenes kampányba kezdett.