Titokzatos röntgensugarak érkeznek az Uránusz felől. Egyelőre nem tudni, mi bocsátja ki őket – írja a Live Science tudományos portál.

Az Uránusz egy hideg, szeles világ, és szinte teljes egészében jég és gázok alkotják. Habár méretét tekintve gigászi (a Földnél négyszer nagyobb átmérőjű égitestről beszélünk), az Uránusz tanulmányozása mégis nehézségekbe ütközik. Eddig csupán egyetlen űreszköz, a NASA Voyager-2 szondája közelítette meg a bolygót, így a tudósok arra kényszerülnek, hogy földi távcsövekkel vizsgálják.

A JGR Space Physics szaklapban megjelent friss kutatás szerzői a NASA Chandra röntgenteleszkópjának adatait fésülték át. Napjainkig a Neptunusz és az Uránusz kivételével minden Naprendszerbeli bolygónál észleltek röntgensugarakat. Ezek túlnyomó részben úgy jönnek létre, hogy a Nap által kibocsátott röntgensugarak visszaverődnek a bolygók légköréről az űrbe.

A szakértők a Chandra 2002 és 2017 között készített felvételeit vizsgálták, és ezeken azt vették észre, hogy az Uránusz felől is érkeznek röntgensugarak. A jelek egy része magyarázható a már előbb említett visszaverődéssel, ám a 2017-es képeken a szerzők valami különös dologra bukkantak: különös felfényléseket figyeltek meg, amikor a röntgensugárzás erőssége egyik napról a másikra négyszeresére erősödött.

A röntgensugárzás forrása rózsaszínnel jelölveForrás: NASA

Egyelőre maguk a tanulmány szerzői sem találtak kielégítő magyarázatot a jelenségre. Az egyik elmélet szerint az Uránusz gyűrűinek szemcséi a környező nagyenergiájú töltött részecskékkel ütközve hozzák létre a röntgensugarakat. Hasonlót már a Szaturnusznál is megfigyeltek a szakemberek.

A másik lehetőség, hogy az Uránusz sarki fénye miatt lehet észlelni a jeleket. A teóriák alátámasztásához mindenesetre további vizsgálatokra van szükség.