Hatvan éve, 1961. április 12-én a TASZSZ szovjet hírügynökség hivatalos közleményt tett közzé: Jurij Alekszejevics Gagarin, a szovjet légierő 27 éves pilótája a Vosztok-1 űrhajóval egy óra 48 perc alatt egyszer megkerülte a Földet, majd sikeresen Földet ért az előre kijelölt körzetben, a Szovjetunió területén. Gagarin személyében a világon először járt ember a világűrben, és ezzel új korszak kezdődött az emberiség történetében. 

A legenda szerint azért választotta őt Hruscsov, mert jobban nézett ki, mint Tyitov

A második világháború utáni két szuperhatalom, a Szovjetunió és az Egyesült Államok versengése az 1950-es évektől a világűrre is kiterjedt. A versenyfutás első szakaszában a szovjetek bizonyultak eredményesebbnek: 1957. október 4-én ők állították pályára a Szputnyik-1-et,  az első műholdat, majd  ugyancsak ők juttattak először élőlényt, Lajka kutyát a kozmoszba, sokkolva a kudarcokhoz nem szokott, presztízsveszteséget is elszenvedő Amerikát.

A Szputnyik-1 volt az első olyan űreszköz, ami elérve az első kozmikus sebességet, orbitális pályára állt a Föld körülForrás: Cosmos Magazine

A vetélytársukat rendre leköröző szovjetek a következő szakaszt is megnyerték; az első ember , aki kijutott a világűrbe, szintén szovjet állampolgár volt.

Jurij Alekszejevics Gagarin 1934. március 9-én született a szmolenszki körzet egy kis községében, Klusinóban.

Apja bútorasztalosként, anyja fejőnőként dolgozott a helyi termelőszövetkezetben. Kisfiúként vészelte át a második világháború alatti és utáni nehéz éveket, a német megszállás idején, 1941 novemberétől egy sárkunyhóban kellett lakniuk, mert a házukba egy német tisztet szállásoltak el. Sokat éheztek, idősebb testvéreit kényszermunkára hurcolták Lengyelországba.

Gagarin repülős növendékként SzaratovbanForrás: Wikimedia Commons/Алексеев Ю.А.

A háború után a család Szmolenszkbe költözött, ahol az ifjú Gagarin folytatta középiskolai tanulmányait. 1951-től öntőmunkásnak tanult, majd a szaratovi műszaki főiskolára iratkozott be, ott szeretett bele a repülésbe. Csatlakozott a munkásfiatalok repülőklubjához, majd felvételizett az orenburgi repülőiskolába,

ahol 1957-ben első osztályú minősítéssel avatták pilótává.

Abban az évben megnősült, házasságából két lánya született. 1959-ben ő is jelentkezett az űrkutatási programba, és  a többlépcsős válogatási folyamat után háromezer jelölt közül került be a húsz kiválasztott közé.

Szovjet  űrhajósok csoportja (lent, balról jobbra): Vlagyimir Komarov, Jurij Gagarin, Valentina Tyereskova, Andrian Nyikolajev, Konstantin Feoktistov, Pavel Beljajev, második felső sorban balról jobbra: Alexej Leonov, German Tyitov, Valerij Bikovszkij, Borisz Jegorov, és Pável PopovicsForrás: Wikimedia Common/Alexander Moklets/RIA Novostiov

Az űrhajózási állami bizottság 1961 tavaszán úgy döntött, hogy Gagarin indulhat  elsőként az űrbe, vélhetőleg ebben az is közrejátszott, hogy társai közül ő volt a legalacsonyabb és a legkönnyebb, így jobban elfért a Vosztok-1 szűkös kabinjában és az űrhajónak kisebb súlyt kellett vinnie.

Gagarin ( a kép jobb szélén) Hruscsov szovjet pártfőtitkár (középen) és tartalék társa, Tyitov társaságában, sikeres űrrepülése utánForrás: Wikimedia Commons/Ria/Novosti

A legenda úgy tudja, az első számú jelölt valójában German Tyitov volt, de Nyikita Szergejevics Hruscsov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára bekérette a jelöltek tablóját, és a fotogénebb Gagarin képére bökött rá, mondván, hogy ő repül.

Majdnem tragédiába fulladt a fékezési manőver

A világtörténelem első űrhajósa 1961. április 12-én közép-európai idő szerint 7 óra 7 perckor startolt el Bajkonurból, a Vosztok-1 hordozórakéta ágyúgolyóhoz hasonló gömb alakú űrkabinjában. A Földet óránként 28 ezer kilométeres sebességgel, 181 és 327 kilométer közötti magasságban 108 perc alatt kerülte meg, majd 9 óra előtt 5 perccel Szaratov közelében ejtőernyővel épségben landolt.

Kétségtelen tény, hogy Gagarin volt az első ember, aki kijutott a kozmoszbaForrás: Wikimedia Commons/Ria/Novosti

Az út során Gagarin jól érezte magát, ceruzával jegyzetelt a fedélzeti naplóba, illetve magnetofonra mondta benyomásait.

Ma már tudjuk, hogy korántsem volt problémamentes Gagarin űrrepülése.

A Vosztok-1 a tervezetthez képest jóval magasabban állt pályára, és a visszatérés közben is felmerültek súlyos problémák. Amikor Gagarin elkezdte a fékezést Egyiptom felett, nem sikerült leválasztania az űrkabint a műszaki egységtől, ami miatt a kabin rázkódni és pörögni kezdett.

A Voszok-1 űrkapin a technikai modullal (művészi grafika)Forrás: Pics about Space

A fékezési manőver ezért nem a tervek szerint alakult, az űrkabin a számítottnál nagyobb sebességgel érte el az atmoszférát, és  csak nehezen, izzó tűzgolyóként fékeződött le. Gagarin testére óriási nyomás nehezedett, amit a csodával határos módon mégis túlélt.

Gagarin megperzselődött  űrkabinja a landolás utánForrás: Phys.org

Sikerült időben katapultálnia, és ejtőernyőjén függve a Volgához közeli Szmelovka falu mellett egy szántófölden ért földet.

Tragikus halált halt a világ első űrhajósa

A szenzációs hírt a szovjet propaganda alaposan kihasználta a kommunista rendszer felsőbbrendűségének bizonyítására. A világ első űrhajósát már útja közben őrnaggyá, visszaérkezése után pedig ezredessé léptették elő, megkapta a Szovjetunió Hőse kitüntetést és a Lenin-rendet is. Gagarin afféle két lábon járó propagandafegyverként beutazta az egész világot (1961-ben Magyarországra is ellátogatott).

Budapest, IX. kerület Üllői út 44., Jurij Gagarin  magyarországi fogadásaForrás: Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény

A nyílt arcú, egyszerű és szerény fiatalember mindenhol rokonszenvet keltett, számtalan kitüntetésben részesült, még ásványt, aszteroidát és a Holdon egy krátert is elneveztek róla.

A rendszer számára rendkívül értékessé vált  Gagarint  eltiltották a repüléstől,  sőt, még az autóvezetéstől is,

mint "veszélyes tevékenységtől". A szovjet űrhajósok egységének parancsnoka, majd a később róla elnevezett kiképzőközpont parancsnokhelyettese lett.

Gagarin csak 1968-tól repülhetett ismétForrás: Wikimedia Commons/Ria/Novosti

Nehezen viselte a hirtelen jött népszerűséget, ami miatt  a családi élete is a megromlott.

Csak  Hruscsov bukása után, 1968-tól repülhetett ismét vadászgéppel.

Jurij Gagarin 1968. március 27-én máig tisztázatlan körülmények között egy kétszemélyes MiG-15 UTI gyakorlógép fedélzetén másodmagával halálos kimenetelú légi baleset áldozatává vált.

Ugyanilyen MiG-15 UTI típusú gépben lelte halálát a világ első űrhajósa 1968. március 27-énForrás: Wikimedia Commons/ALEKSANDR MARKIN/Geg

A mindössze harmincnégy évet élt Gagarin kozmikus repülése új korszakot nyitott az emberiség történelmében, emlékére 1962 óta április 12. az űrhajózás napja.

Egy magát makacsul tartó legenda: az Iljusin-konteó

A szovjet propaganda fölösleges, de megszokott titkolózásának következményeként azonban még ma is akadnak, akik kétségbe vonják, hogy egyáltalán repült-e Gagarin, és ha igen, akkor valóban elsőként repült-e, vagy csak ő érkezett vissza először olyan állapotban, hogy ünnepélyesen fogadni lehetett a moszkvai Vörös téren. A titkolózásban és agyonhallgatásban élenjáró szovjetek közleményeit ezért sokan még akkor is megkérdőjelezték,

ha azok történetesen megfeleltek a valóságnak.

Voltak, akik kétségbe vonták, hogy Gagarin járt elsőként az űrbenForrás: AFP/RIA Novosti

A Gagarin űrrepülésével kapcsolatos összeesküvés-elméletek gyökerei  alapvetően ebben a hidegháborús paranoiában gyökreznek. A Gagarin előtt világűrbe jutott, és ilyen-olyan okból pórul járt, állítólagos szovjet asztronauták közül talán a világhírű repülőgép-tervező, Szergej Iljusin fia, Vlagyimir Iljusin alezredes (később tábornok),

a Szuhoj-cég berepülőpilótájával kapcsolatos összeesküvés-elmélet a legismertebb.

 A bennfentes konteó-gyárosok szerint Iljusin  állítólagos űrrepülésére a Vosztok-1 indítása előtt öt nappal korábban, 1961. április 7-én került sor . Az alezredes leszállási manővere azonban rosszul sikerült, és a Szovjetunióval akkor már cseppet  sem barátságos Kínai Népköztársaság területén landolt.

A korai szovjet űrkísérletek titkossága tág teret nyitott a konteós elméleteknekForrás: Pics about Space

Az  Iljusin összeesküvés-elméletben hívők szerint a kínaiak apró darabokra szedték szét az űrkabint, hogy megszerezzék a féltve őrzött szovjet űrtechnológiai titkokat.

Az Iljusin-konteó hívei  arra is ismerik a magyarázatott, hogy mindez miért nem került nyilvánosságra;

a szovjeteknek több mint kellemetlen volt a fiaskó, a kínaiak pedig nem akarták nagydobra verni, hogy komoly technológiai ismeretek birtokába jutottak.

Vlagyimir Iljusin sohasem erősítette meg a nevéhez kapcsolt legendátForrás: The Place2.ru

Az 1964-ben megbukott szovjet első titkár, Nyikita Szergejevics Hruscsov fia, 1998-ban a brit Horizons TV csatornának azt nyilatkozta, hogy Vlagyimir Sz. Iljusin mint kiképzett űrhajós, az 1960-as évek elején valóban egy évig Kínában tartózkodott, az Iljusin-konteó hívők ebben pedig a saját elméletük bizonyítékát látják .

Bizonyos, hogy Gagarin járt elsőként az űrben

A feltételezett, és kudarcba fulladt szovjet űrutazások "specialistái" szerint azonban korántsem csak Iljusin volt az egyetlen, aki még Gagarin előtt kijutott a világűrbe. Egyesek azt állítják, hogy

Pjotr Dolgov alezredes, a szovjet légierő kiképzett űrhajósa volt a legelső „kísérleti nyúl" 1960 októberében,

de ő nem élte túl az űrrepülést.  A Gagarin űrrepülését megelőző második állítólagos kísérlet során 1960 decemberében Vlagyimir Zavadovszkij őrnagy űrhajója túl magasan állt orbitális pályára, ami miatt csak két héttel később sikerült a földi irányításnak lehoznia az űrkabint, a kozmonauta holttestével.

Szergej Koroljov, a szovjet űrprogram atyja, a Szputnyik-1 makettjével. Az összeesküvés-elméleteket a szovjet űrprogrammal kapcsolatos titkolózás tápláltaForrás: Wkimedia Commons / Ria/Novosti

Az állatólagos harmadik kísérlet alkalmával 1961 februárjában már minden úgy ment, mint a karikacsapás, a hordozórakéta is tökéletesen működött, és Genagyij Mihajlov őrnagy pont az előre kiszámított magasságban állt orbitális pályára. A fékezőrakéták kifogástalanul működtek a landolási manőver során,

de Mihajlov őrnagy szívinfarktust kapott,

és már csak holtan érkezett vissza a földre, legalábbis a Mihajlov-konteó szerint. 

Gagarin űrhajója, a Vosztok-1Forrás: Science & Society Picture Library

Sem az 1990 után megnyílt titkos szovjet archívumok, sem az egykori szemtanúk, de a komoly szakértők sem támasztanak alá semmit ezekből a magukat makacsul tartó legendákból;

így mindörökre Jurij Gagarin marad az első ember, aki a világűrben járt.

Az űrkutatásra óriási erőket összpontosító Egyesült Államok 1969-ben vágott vissza a Szovjetuniónak az  űrversenyben , amikor július 20-án Neil Armstrong  személyében amerikai űrhajós lépett elsőként a Hold felszínére.

A Holdra szállásért folytatott versenyt az Egyesült Államok nyerte megForrás: NASA/JPL-Caltech

A versengést napjainkra már az együttműködés váltotta fel; a Nemzetközi Űrállomást közös erővel építették és használják a mai űrhatalmak, köztük a Szovjetunió örökébe lépett Oroszország.

Felhasznált források:

MTI/MTVA Sajtóarchívum,

Oberg, James, Uncovering Soviet Disasters,

Schuminszky Nándor: A legendák sosem halnak meg, MCSE, 2002.