A „Qu'ils mangent de la brioche", azaz a híres „ha nincs kenyér, egyenek kalácsot" mondat több szempontból sem hangozhatott el az eleinte imádott, majd gyűlölt francia királyné szájából. A legfrissebb történelmi kutatások szerint az egyértelműen szerencsétlen csillagzat alatt született Marie Antoinette nevének és személyének besározása a forradalmárok összehangolt és királynőellenes erőfeszítéseinek a része lehetett.

A propaganda áldozata lett

Marie Antoinette (teljes születési nevén Mária Antónia Jozefa Johanna) nevéhez gyakran társul néhány nem túl hízelgő jelző: nemtörődöm, költekező, kényeskedő, botrányos, pazarló, becsvágyó – hogy csak néhányat említsünk. Mária Terézia császárné, magyar királynő tizenötödikként született, legkisebb lánya a francia trónörököshöz, vagyis a dauphin-hez ment férjhez, hogy megpecsételje Ausztria és Franciaország szövetségét.

A királyné imádta a luxustForrás: Wikimedia Commons

És bár a francia udvarban eleinte bizalmatlanul fogadták, de hamarosan igen népszerű lett. Fiatalságának, remek stílusának és kedvességének köszönhetően gyorsan beilleszkedett. Miután azonban alig 18 évesen, 1774-ben királyné lett, lassan kezdett elhomályosodni a róla kialakult, addig kedvező kép. Hamarosan Marie Antoinette pazarló, léha, szórakozással teli életmódja kitűnő ürügyet szolgáltatott a királyi pár pozíciójára vágyó nemeseknek arra, hogy ellenük hangolják a közvéleményt.

Mária Terézia osztrák császárné és magyar királynő, Marie Antoinette édesanyjaForrás: Wikimedia Commons

Pletykáltak arról, hogy vajon törvényes-e a királyi pár gyermeke és már ekkor elhangzott a vád, miszerint Marie Antoinette szeretőket tart.

Máskor azzal vádolták meg, hogy lekicsinylően beszél a királyról a háta mögött. Mivel XVI. Lajosnak leginkább csak azt lehetett írni a rovására, hogy kissé lassan hozott döntéseket és nem bánt jól a pénzzel, a népharag ezért csak a királynén csattanhatott.

Vive la révolution!

De vajon Marie Antoinette valóban kimondta a híressé vált mondatot, miszerint „Ha a szegényeknek nem telik kenyérre, akkor egyenek kalácsot"? A kérdésre a gyors válasz egy egyszerű „nem". A királynéra sokan úgy tekintettek mint egy osztrák kémre, és ráragasztották a „L'Autrichienne" nevet, amely szó szerinti fordításban azt jelenti, hogy „az osztrák nő", ám a francia nyelvben a chienne szó szajhát jelöl. Így kapott a királyné kettős jelentésű, igen sértő gúnynevet.

Marie Antoinette gyermekeivelForrás: Wikimedia Commons

A modern történészek szerint helyesebb lenne azonban a következő kérdést feltenni: vajon miért gondoljuk, hogy Marie Antoniette mondta az idézett mondatot? Miközben az édesanyjának a következőket írta:
Bizonyos, hogy látva ezeket a szerencsétlen embereket, kötelességünk még keményebben dolgozni a boldogságuk érdekében – fogalmazta meg az 1775-ös nagy kenyérhiány idején Mária Teréziának címezve.

Néhány történész szerint a francia királynő egyszerűen a propaganda áldozata lett,

hiszen egy ilyen mondat egyértelműen azt sugalná, hogy arrogánsan reagált a nélkülözők szenvedéseire, és nem érintette meg a népének éhezése. A francia forradalom árnyékában viszont tagadhatatlanul szükségesnek tűnt ez a fajta lázítás.

De mit értettek egy ilyen kijelentés alatt?

Ám a kalács felemlegetése más szempontból is érdekes összefüggéseket világíthat meg. Például, ha Marie Antoinette valóban ezt mondta, akkor sem jelenthette ugyanazt, mint amit ma értünk rajta. A francia királynő uralkodása idején ugyanis olyan törvényt foganatosítottak, miszerint amikor a pékek, ha kifogytak az olcsó kenyérből, akkor a drágább árkategóriába tartozó péktermékeket (például kalácsot) is olcsóbb áron kellett adniuk. A sokat emlegetett idézettel kapcsolatban még arra sincs megbízható bizonyíték arra, hogy a királynő valaha is ilyent mondott volna.

XVI. Lajos, Marie Antoinette férje 1774-ben foglalta el a francia tróntForrás: Wikimedia Commons

Marie Antoinette soha nem mondta ki sem ezeket szavakat, sem bármi hasonlót – mondta Denise Maior-Barron, a kaliforniai Claremont Graduate University adjunktusa a LiveScience online portálnak, aki Marie Antoinette karakterének korabeli ábrázolásait vizsgálja kutatásai során. – A férjét, XVI. Lajost bemutató filmekben is jelen van, amelyekben Marie Antoinette személyét mindig szelíd és érzelgős társként ábrázolják; de valójában ez is egy komoly félrevezetés.

Állandósult harc áldozata lett

Franciaország nem szenvedett hiányt forradalmakból: az első, 1789-ben katasztrofális kimenetellel végződött a királyi pár, Marie Antoinette és férje, XVI. Lajos számára. A köztársasági Forradalmi Törvényszék hazaárulás vádjával perbe fogta és guillotine általi halálra ítélte őket. 

Marie Antoinette lefejezése 1793. október 16-án. A királyné az őt köpködő és szidalmazó csőcselék sorfala közt büszkén és méltóságteljesen ment a halálbaForrás: Wikimedia Commons

1793. október 16-án a párizsiak ujjongása közepette Maria Antoinette királynénak fejét vették a Place de la Révolutionon, a mai Concorde téren.A következő évszázadban aztán szinte állandósult a harc a monarchiák és köztársaságok között: a felek a fegyveres csatározások mellett propagandaháborút is vívtak egymással. Talán a későbbi forradalmak idején, jóval Marie Antoinette kivégzése után, hangzott el először a téves idézet?
A mondást tévesen tulajdonították a 18. században Marie Antoinette-nek, hiszen akár az 1870-ben kezdődő Harmadik Francia Köztársaság idején is elhangozhatott– magyarázta Maior-Barron. – A francia forradalom ötletgazdái azzal akarták elpusztítani a francia monarchiát, hogy folyamatosan támadták; végül eltűntették a legfontosabb szimbólumait: a francia királyt és a királynőt is.

A királynéról trágár pletykákat költöttek és ezeket országszerte terjesztettékForrás: Wikimedia Commons

Hozzátette: többek között ezért is maradt a köztudatban, hogy a „Ha nincs kenyér, egyenek kalácsot" kijelentés Marie Antoinette nevéhez köthető.

A felvilágosodás híres alakjától, Rousseau-tól származik

A modern történészek szerint az évszázados törekvés Marie Antoinette nevének besározására azonban nem csupán az „ügy" biztosításáról szólt, hanem némi szexizmus is árnyalta. Végül is úgy tűnik, hogy a királynét hírneve jobban megelőzte, mint férjét, aki valójában irányította Franciaországot.

Részlet a 206-os Marie Antoinette című filmbőlForrás: Moviestore Collection Ltd / Alamy Stock Photo l

A francia forradalom megpróbálta kizárni a nőket a politikai hatalomból – mutatott rá Robert Gildea, az Egyesült Királyság Oxfordi Egyetemének modern történelem professzora. – A nőket akkoriban, XVI. Lajos korában korántsem tekintették egyenrangúnak, bár nem hivatalosan gyakran a királyok vagy más fontos tisztviselők feleségei és szeretői birtokolhatták a hatalmat.

A forradalmárok azonban arra törekedtek, hogy „eltüntessék" a nőket a nemzeti öntudatból. Nem véletlen, hogy a francia forradalom preambulumában Marie Antoinette-t azzal vádolták, hogy „túl nagy hatalommal rendelkezik férje felett". Robert Gildea szerint ennek fényében már még jobban látszik, hogy a propagandisták miért akarták befeketíteni Marie Antoinette nevét és személyiségét.

Az elhíresült mondatot Jean-Jacques Rousseau filozófus, a 18. századi francia felvilágosodás egyik ismert alakja jegyezte leForrás: Wikimedia Commons

A híressé vált idézetet a pletykákkal ellentétben először Jean-Jacques Rousseau, a 18. század egyik legismertebb politikai filozófusa írta le 1767-ben

az egyik regényében (Vallomások), amit a francia arisztokráciához tartozó egyik fiktív karakterének tulajdonított. Akkoriban Marie Antoinette mindössze tíz éves volt, és Ausztriában élt.