Az ausztrál bozóttüzek sokkoló hatást gyakoroltak a Föld légkörére

ausztrál bozóttüzek
Ausztrál bozóttűz Bairnsdale közelében, a Victoria állambeli East Gippsland régióban.
Vágólapra másolva!
Fekete Nyárnak nevezte Ausztrália miniszterelnöke a 2019-2020-as tűzszezont, ám a „példátlan pokol" hatása még ma is mérhető. Bár az országban gyakoriak a bozóttüzek, de a szeptember óta tartó időszak tüzei évtizedes rekordokat döntöttek meg. Mindez egy újonnan publikált tanulmány szerint vészjósló előrejelzést jelenthet a forróbb, szárazabb világunknak.
Vágólapra másolva!

A tudósok arra lettek figyelmesek, hogy a lángokból a légkörbe kerülő füst mennyisége vetekszik a nagy vulkánkitörésével. A kutatók szerint az óriási füstfelhő olyan hatalmasnak bizonyult, hogy hónapokig mérhető módon melegítette a sztratoszférát.

A Geophysical Research Letters tudományos szaklapban most publikált tanulmányban a kínai Jinan Egyetem csapata egy szimuláció segítségével megmutatta, hogy az ausztrál történelem legsúlyosabban dokumentált tűzvészei hogyan gyakoroltak maradandó hatást a régió légkörére.

Ausztrál bozóttűz Bairnsdale közelében, a Victoria állambeli East Gippsland régióban. Forrás: https://www.bbc.com/news/in-pictures-50971879

– mutatott rá Pengfei Yu, klímamodellező, a tanulmány első szerzője a ScienceAlert online tudományos portálnak. – Minél magasabbra száll a füst, annál hosszabb ideig marad állandó, és annál szélesebb a kiterjedése.

Ausztráliában gyakori szokás elnevezni a tűzvészeket a kitörés napjáról, a pusztítás helyszínéről, vagy egy-egy igazán súlyos napról,

ezért a bozóttüzek történelmében már akadt „fekete csütörtök" és „fekete szombat" is. Most azonban olyan sokáig tartott, hogy a miniszterelnök elnevezte „fekete nyárnak". Ezúttal a lángok csaknem egybillió gramm füstrészecskét juttattak fel a sztratoszférába, ami a kutatók szerint a műholdak korszakában a valaha dokumentált, legnagyobb mennyiség.

Január 9-i légifelvétel az ausztrál bozóttüzekről. Forrás: https://www.bbc.com/news/world-australia-51102658

A füsttömeg ráadásul különféle füstrészecskékből áll, beleértve a szerves- és a fekete szenet;

ezek mindegyikének különböző hőmegkötő hatása van a légkörben. A szakemberek számításai szerint a Fekete Nyár körülbelül 2,5 százalék fekete szénből állt.

– magyarázta a csapat. – Vizsgálatunk kiemeli, hogy a rekordszámú futótűz füstje állandó hatással lehet a sztratoszféra dinamikájára és a kémia hatásaira.

Amellett, hogy melegszik a sztratoszféra, elpusztíthatja az ózonmolekulákat, aminek következtében valószínűleg az ózonlyuk is átmenetileg nagyobb lett.

A tudósok most először mérték ilyen részletességgel a jelenség hatásait, tekintettel a „fekete nyári tüzek" rekordgyors kimenetelére.