Az úgynevezett poszt-Covid tünetegyüttes egyik legveszélyesebb csokra a szív- és érrendszert érintő panaszok, amelyek kezelésére egyelőre nincsenek speciális gyógymódok – írta a Híradó.hu a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsora alapján.

„Két dologról kell beszélni, egyrészt az akut stádiumáról a betegségnek – viszonylag korán kiderült, hogy valakiknél a szívpanaszok dominálnak, és kimutatható szívizom-károsodásuk is van. Ez szinte, amióta megjelent a betegség, ismert" – mondta Csanádi Zoltán kardiológus professzor, a Magyar Kardiológusok Társaságának elnöke.

„A másik egy úgynevezett késői fázisa a betegségnek, amit hívnak poszt-Covidnak vagy long-Covidnak." Ezek között a különbség, hogy a poszt-Covid azt jelenti, hogy három hónap után még olyan panaszai vannak a betegnek, amit nem lehet másnak tulajdonítani, mint a lezajlott Covid-19 vírusfertőzésnek. A long-Covid pedig azt jelenti, hogy folyamatosak voltak a beteg panaszai  – tette hozzá a kardiológus professzor. 

„Azt látjuk, hogy olyan betegeknél is, akiknek nem volt szívbetegségük korábban – sőt olyan betegeken, akiknek a fertőzés heveny szakaszában nem is voltak súlyos tünetei, nem is volt szív érintettségre utaló jel –, az úgynevezett poszt-Covid tünetegyüttese is előfordult" – hangsúlyozta Csanádi Zoltán.

Ápoló a fehérgyarmati kórház koronavírussal fertőzött betegek fogadására kialakított intenzív osztályánForrás: MTI/Balázs Attila

A poszt-Covid leggyakoribb tünete a nehéz légzés. Ezenkívül mellkasi nyomás, fejfájás, ízületi panaszok, étvágytalanság, memóriazavar is lehetnek, tehát egy nagyon komplex tünetegyüttesről van szó. 

Az infarktussal kapcsolatban a kardiológus elmondta, hogy „az inkább a heveny szakban jellemző, hiszen olyan gyulladásos reakció zajlik a szervezetben, ami a koszorúereket is érinti".

„Úgy tűnik, hogy a betegek egy részében valamilyen szintű, fokú szívizom-érintettség meglehetős gyakorisággal kialakul. Ezt MR-vizsgálattal tudták kimutatni" – mondta Csanádi Zoltán. 

Azoknál is kialakulhatnak szív- és érrendszeri szövődmények, akik tünetmentesen estek át a betegségen, tehát nem is tudták, hogy megfertőződtek. 
Nincs specifikus kezelés, sem az akut szakban, sem a heveny szakban, de a poszt-Covid szindróma esetében sem. „Mivel ez ellen nincs specifikus kezelés, így csak ugyanazokat a terápiákat tudják alkalmazni, mint egyébként infarktus után, szívizom-gyulladás után, szívműtét után gyógytornával, diétás tanácsadással, pszichológus igénybevételével és gyógyszerekkel" – magyarázta a kardiológus professzor.

A világ számos kutatóintézetében folynak vizsgálatok, hogy feltárják a koronavírus szív- és érrendszerre gyakorolt negatív hatásainak molekuláris összefüggéseit, célzott kezelést ugyanis csak így lehet találni – erről Szabó Gábor Tamás kardiológus, a hírvivő RNS vakcinát kifejlesztő cég, a német BioNTech társigazgatója beszélt.

„Nagyon sok kutatás van a háttérben, amik a sejtszintű folyamatok minél részletesebb feltérképezésére irányulnak. A Debreceni Egyetemen, a Pécsi Tudományegyetemen és a freiburgi egyetemen dolgozó kollégáimmal is munkálkodunk, célunk egy a sejtjeinkben univerzálisan jelen lévő fehérjehasító enzim szerepének tisztázása a koronavírus-fertőzésben 

– mondta Szabó Gábor Tamás.

„Ez azért lehet fontos, mivel ezt az enzimet használja a koronavírus, ahhoz hogy a szervezet sejtjeibe jusson. Ennek a hasítóenzimeknek az enzimmennyisége, a jelenléte, illetve ennek változásai mind befolyásolhatják a kardiovaszkuláris szövődmények kialakulását" – tette hozzá.

„Azért fontos a molekuláris kapcsolatnak a megértése, mert ebben az esetben lehet, hogy találunk olyan specifikus támadáspontot, ami mind az akut kardiovaszkuláris szövődmények, mind pedig a hosszú távú hatásba kapcsolatot teremt, és célpont lehet a kezelésben" – fogalmazott a kardiológus. 

A messenger RNS technológiával lehetőségünk nyílik specifikus terápiát adni, de ahhoz, hogy specifikus terápiát adjunk, ahhoz egész pontosan a molekuláris mechanizmust kell ismerni. Szabó Gábor Tamás elmondta, hogy van egy másik kutatásuk, ahol a Covid-19 betegségben azt látják, hogy nem a szívet ellátó nagy koszorúerek károsodnak – vagy nem ott történik valamilyen eltérés –, hanem az úgynevezett hajszálerek, a legkisebb átmérőjű erek szintjén történik valami változás. A koszorúerek áramlási viszonyainak minél pontosabb feltárásán és modellezésén dolgoznak a Kőszegi Zsolt által a Debreceni Egyetemen vezetett Invazív Kardiológiai Munkacsoportjával, együttműködve a Budapesti Műszaki Egyetem Áramlásdinamikai Tanszékével is.

Beoltanak egy férfit az orosz Szputnyik V koronavírus elleni vakcina első adagjával a győri Petz Aladár Megyei Oktató Kórház oltópontján 2021. április 18-ánForrás: MTI/Krizsán Csaba

„Az eddigi tapasztalatainkat és ismereteinket szeretnénk adaptálni a poszt-Covid szindrómás szívben végbemenő véráramlási változásokra. Ezzel reményeink szerint egy olyan indexet képzünk, aminek prognosztikai jelentősége lehet a betegségben" – mondta Szabó Gábor Tamás.

A vakcinák hatása a poszt-Covid szindrómák tüneteinek enyhítésére

Jelenleg tanulmányok vannak folyamatban ennek tisztázására. Azt figyelték meg az Egyesült Államokban, hogy  azok a betegek, akik ilyen tünetektől szenvednek az oltást követően, rövid időn belül teljesen megszűnnek. 

„A hipotézis az, hogy akkor, ha már az akut vírusfertőzési tünetek elmúltak, akkor is maradhatnak vissza vírusrészecskék. Ezeknek szerepe lehet abban, hogy kialakulhat a poszt-Covid szindróma, és a vakcinációval ezek a maradvány vírusrészletek is eltűnnek a szervezetből" – mondta a kardiológus.