Így terjedtek el a madárpókfélék szinte az egész bolygón

A pókiszony illetve az ízeltlábúaktól való beteges rettegés sokakat érintő betegség

Kevés pók vált ki annyi reakciót az emberből, mint a híres és rettegett madárpók. Ezek az óriási, szőrös pókfélék ugyanis figyelemre méltó méretükről, ragyogó színeikről és jellegzetes fizikai tulajdonságaikról ismertek. De nem csak a madárpókfélék olyan nyugtalanítóan nagyok, hanem az állat elterjedési területe: szinte a bolygó minden kontinensén megjelent. Ez a tudósok szerint igencsak meglepő.

Különböző ökológiai élőhelyeket népesítettek be

Ennek ellenére a madárpókfélék (Theraphosidae) gyakorlatilag mindenütt megtalálhatók, az Antarktisz kivételével a Föld minden kontinensén élnek.

Illusztráció Forrás: Biosphoto/Adam Fletcher

Ezek az állatok meglehetősen elterjedtek, és minden kontinens szubtrópusi régióiban megtalálhatók

– mondta Saoirse Foley, a Carnegie Mellon Egyetem bioinformatikusa a ScienceAlert online tudományos portálnak. – Bár magatartásuk nem utal arra, hogy a tarantulák sikeres világjárók lennének, mégis elterjedtek az egész világon, és feltűnően különböző ökológiai élőhelyeket népesítettek be.

De mi magyarázhatja a madárpókfélék sikeres vándorlását a világ számos különböző sarkába?

Foley és munkatársai a tarantellapókok úgynevezett biogeográfiai mintáit vizsgálták a történelem során, elemezve az mRNS-t a rendelkezésre álló adatbázisokban, és modellezve, hogyan fejlődhetett ki a pókok családfája egy feltételezett, 120 millió éves evolúció során.

Kitűnően alkalmazkodtak

A PeerJ tudományos szaklapban publikált tanulmány szerint az ősök jelenthetik a madárpókfélék széles körű elterjedésének kulcsát. A tudósok szerint a korai madárpókfélék az ősi szuperkontinens, a Gondwana változása (széttöredezése, majd a lemezek csatlakozása) után kerültek a világ szinte minden tájára az évmilliók alatt.

Góliát madárpók (Theraphosa blondi) Forrás: Tarantula.ru

Korábbi tanulmányok becslése szerint a tarantulák 150-71 millió éve jelentek meg, ami összeegyeztethető a gondwanai eredettel

– magyarázzák a kutatók a tanulmányban. – Eredményeink azt mutatják, hogy mindkét ázsiai törzsük eltér egymástól; érdekes módon a két vonal ökológiai szempontból is eltérőnek tűnik.

Saját elemzésük során a csapat ugyanis bizonyítékokat talált az ősi tarantulapókok két különálló „Indián kívüli" terjesztésére Ázsiába.

Az eredmények azt sugallják, hogy a kontinentális sodródás döntő szerepet játszott ezen ősi pókok elterjedésében az új kontinensek területén,

ahol a fajok alkalmazkodtak az ökológiai és környezeti körülményekhez.