A nem őshonos vízi állatok és növények behurcolásának ökológiai következményei dollármilliárdos károkat okoznak egy új tanulmány szerint.

Különösen nagy a kár, ha kereskedelemben hasznosított fajokat fenyegetnek, vagy emberi betegségeket okoznak - írta a kieli óceánkutató intézet (GEOMAR) vezette nemzetközi kutatócsoport.

Egyetlen év alatt, 2020-ban az invazív vízi fajok világszerte több mint 20 milliárd dolláros (5990 milliárd forint) gazdasági kárt okoztak a tudósok összegzése szerint.

Eddig a kutatók mindenekelőtt a szárazföldi invazív növények és állatok okozta környezeti károkat vizsgálták. A Science of the Total Environment című szaklap friss számában megjelent tanulmány 13 országból dolgozó húsz szerzője - saját adatai alapján - az első globális adatelemzést végezte el, amely az invazív vízi fajok gazdasági kárait kutatta.

"Arra az eredményre jutottunk, hogy az 1970-es évek óta az új életterükben megtelepedett behurcolt vízi fajok eddig legalább 345 milliárd dollár költséget okoztak" - mondta el Ross Cuthbert, a kieli kutatóközpont tudósa, a tanulmány vezető szerzője.

Invazív kagylók héjaForrás: Biosphoto via AFP/© Biosphoto / Jean-Philippe Delobelle - Droit géré - Oeuvre protégée par copyright - - - -/Jean-Philippe Delobelle

Az invazív kagylók például dugulást okozhatnak a gyárak, erőművek és víztisztítótelepek kifolyócsöveiben, a tájidegen paraziták pedig a kereskedelmi halászatban okozhatnak katasztrofális károkat.

A kutatók úgy vélik, hogy a behurcolt fajok okozta károk a becsültnél még sokkal nagyobbak is lehetnek globális szinten. "Sok országban, mindenekelőtt Afrikában és Ázsiában sosem jelentik az ismert invazív fajok okozta károkat, tehát kiindulhatunk abból, hogy a valóságban sokkal nagyobbak a károk" - magyarázta Cuthbert.

Ezt alátámasztja az összehasonlítás a betolakodó fajok által a szárazföldön okozott károkkal: a vizekben az invazív fajok negyede él, az általuk okozott, dokumentált károk csak a huszadát tették ki annak, amit a szárazföldi fajok idéztek elő az ismeretek szerint - írták.

A tanulmányhoz olyan eseteket használtak fel, melyeket a tudományos irodalomban dokumentáltak, ezekből épült fel az adatbázis. Ennek alapján a gerinctelen állatok a felderített károk 62 százalékát, a gerincesek a 28 százalékát, a növények a hat százalékát idézték elő.

A legnagyobb többletköltségeket (48 százalék) Észak-Amerikából és Ázsiából (13 százalék) jelentették.

A német szövetségi természetvédelmi hivatal adatai szerint az elmúlt 500 évben mintegy 900 idegen állat- és növényfaj telepedett meg tartósan. Ezek mellett nagyjából 1640 növény-, 38 gomba- és 460 állatfaj ismert, melyeket szórványosan észleltek.