Egy tavalyi kaliforniai tanulmány, amit rögtön hevesen kritizált a szakma, kapcsolatot vélt felfedezni a szüléskori epidurális érzéstelenítés és a gyerek későbbi autizmusa között. A Stanford kutatói most tisztázták, milyen módszertani hibák vezettek a téves következtetéshez.

Annak, hogy a szüléskor epidurális érzéstelenítést – röviden epidurált – használnak-e a kismamánál, semmi köze ahhoz, hogy a gyerekben később mekkora eséllyel jelentkeznek az autizmus tünetei – szögezik le a JAMA Pediatrics szaklapban a Stanford Egyetem és a Manitobai Egyetem kutatói. A tanulmány válasz egy korábbi, már megjelenésekor széles körben bírált dolgozatra, amelynek szerzői összefüggést véltek találni az epidurál és az autizmus között.

Nem találtunk semmiféle bizonyítékot arra, hogy az epidurális érzéstelenítéssel a kismama az autizmus-spektrumzavar megnövekedett kockázatát terhelné a babára – jelentette ki Alexander Butwick, a tanulmány rangidős szerzője és a Stanford aneszteziológia, perioperatív és fájdalomcsillapító orvoslás tanára, hozzátéve: a jelen tanulmánynak megnyugtatásul kell szolgálnia az orvosok és a várandós nők számára az epidurál kedvező biztonságossági profilját illetően.

Az epidurál a szülések során leggyakrabban alkalmazott fájdalomcsillapító módszer; az Egyesült Államokban a szülő nők mintegy háromnegyede él vele. Az autizmus egy fejlődési zavar, amely szintén az USA-ban minden 54-ik gyermeket érint.

„Az epidurál a szülési fájdalomcsillapítás aranysztenderdje – hangsúlyozza Elizabeth Wall-Wieler, a Manitobai Egyetem tanársegédje. – Az epidurállal kapcsolatos ismeretek túlnyomó többsége, a mi tanulmányunkat is beleértve, azt támasztja alá, hogy ez a leghatékonyabb fájdalomcsillapító módszer a szülő nők számára, amelynek ritkán fordul elő súlyos komplikációja."

Az epidurális érzéstelenítés során egy katéteren keresztül érzéstelenítőt juttatnak a gerincvelőt körülvevő ún. epidurális térbe.

Az epidurál enyhíti a méhösszehúzódásokkal járó intenzív fájdalmat, miközben lehetővé teszi, hogy a nők teljesen éberek maradjanak és koncentrálni tudjanak a tolásra.

Az eljárás további, kevésbé ismert előnyei közé tartozik például, hogy az epidurál egy a szülés közben sürgősséggel végrehajtott császármetszés esetén is biztosítja az anesztéziát, és kisebb kockázatot jelent a kismamára és a babára nézve az általános érzéstelenítésnél, amelyre akkor kerülhet sor, ha a sürgősségi császármetszést nem a szülés megindulása és az epidurál beadása után, hanem sebtiben, előkészület nélkül kell elvégezni.

Forrás: Shutterstock

Egy problémás tanulmány

Egy kaliforniai szüléseket áttekintő tanulmány 2020 októberében azzal a megdöbbentő következtetéssel került be a szalagcímekbe, hogy az epidurál használata 37 százalékkal növeli az autizmus későbbi diagnózisának kockázatát a gyerekben.

A dolgozat rögtön éles bírálattal találkozott a szakma részéről: a kollégák elsősorban azt kifogásolták, hogy a szerzők nem vettek figyelembe egy sor társadalmi-gazdasági, genetikai és orvosi kockázati tényezőt, amelyek az epiduráltól mint beavatkozástól teljesen függetlenek, ugyanakkor gyakoribbak lehetnek azokban az anyákban, akik epidurált választanak.

Szakértők arra is felhívták a figyelmet, hogy az epidurál és az autizmus közötti kapcsolat biológiai szempontból igen valószínűtlen.

Röviddel a tanulmány megjelenését követően több szakmai szervezet közös nyilatkozatot adott ki, melyben kijelentették, hogy az inkriminált vizsgálat nem szolgáltatott tudományosan hiteles bizonyítékot az epidurál és az autizmus közti ok-okozati kapcsolatra.

Forrás: AFP/Franck Fife

Megcáfolták a publikáció minden megállapítását

A most megjelent tanulmány jóval kiterjedtebb vizsgálati anyagon, a kanadai Manitoba államban 2005 és 2016 között született 123 175 gyereken követte nyomon az epidurál és a későbbi autizmus közötti esetleges kapcsolatot. A gyerekek sorsát 2019-ig kísérték figyelemmel. Manitoba az egész népességet felölelő és az összefüggéseket is tartalmazó nagyszerű adatbázissal rendelkezik – mondta el Butwick, kiemelve, hogy a kutatók olyan információhalmazzal dolgozhattak, amelyből minden egyes ember egészségügyi adatai, felírt gyógyszerei, társadalmi-gazdasági helyzete és gyermekeinek iskolai előmenetele kiolvasható. – Ez egy rendkívül jól szervezett, szupergazdag információforrás."

A tanulmányban szereplő valamennyi gyerek hüvelyi úton, egyedüliként (nem ikerpár tagjaként) jött világra. Az érintett szülések 38.2%-ában alkalmaztak epidurált, a többiben nem. Az epidurállal született gyerekek közül a későbbiekben 2.1%-nál állapítottak meg autizmus-spektrumzavart; ugyanez az arány a nem epidurállal született gyerekeknél 1.7%-nak adódott.

Ezután a kutatók számításba vettek egy sor olyan tényezőt, amelyek befolyásolhatják az autizmus kockázatát, s amelyek zömével a korábbi cikkben nem kalkuláltak. A tényezők egy része társadalmi-gazdasági jellegű volt, mint például az anya végzettsége, családi állapota, a lakóhelyének társadalmi-gazdasági státusza, illetve hogy a terhesség alatt kapott-e szociális juttatást. Más tényezők az anya egészségi állapotára vonatkoztak: a terhesség előtti kórtörténetére (beleértve a cukorbetegséget, a magas vérnyomást, illetve a szorongást és a depressziót), a terhesség alatti egészségügyi körülményeire (dohányzott-e, fogyasztott-e alkoholt és kábítószereket, volt-e kórházban mentális problémák miatt), az általa szedett gyógyszerekre (különös tekintettel a pszichoaktív szerekre, mint a benzodiazepin nyugtatók, az antidepresszánsok és az antiepileptikumok), a szülés körüli komplikációkra, valamint a terhesség és a szülés lefolyására (milyen hosszú volt a terhesség, megindított volt-e a szülés, nagy méretű volt-e a magzat, és érték-e a magzatot kedvezőtlen hatások a szülés közben).

A tudósok olyan testvérpárokat is vizsgáltak, akiknek az egyike epidurállal, a másikuk anélkül született. Ez az összehasonlítás adott némi támpontot azokkal a genetikai és családi tényezőkkel kapcsolatban, amelyek befolyásolhatják az autizmus kockázatát.

Az összes lehetséges befolyásoló tényező számításba vétele után a kutatók már nem találtak statisztikailag szignifikáns különbséget az epidurállal és anélkül született gyerekek autizmus-kockázatában.

A genetikai és a családi tényezők beépítése a modellbe még tovább szűkítette a rést a két csoport között. Wall-Wieler elmondta: a csoport számos különböző elemzést végzett, és ezek egyike sem erősítette meg az epidurál és az autizmus közötti kapcsolatot. Ezért csakugyan magabiztosan merjük állítani, hogy az eredményeink robusztusak" – hangsúlyozta a kutató.