A citizen science módszer alkalmazásával új kutatási projektet indít az ELKH Ökológiai Kutatóközpont az Európában is egyre gyakrabban előforduló Hyalomma kullancsok terjedésének monitorozására. A nagyméretű, sávozott lábú kullancs többféle veszélyes kórokozót is képes hordozni és terjeszteni, köztük a krími-kongói vérzéses lázat okozó vírust.

A klímaváltozás a számos, már ismerősen hangzó természeti változás mellett az élőlények vándorlását is eredményezi. Ennek oka viszonylag egyszerű: az a klíma, amely egy adott faj számára ideális, csak a Föld egy bizonyos sávjában van jelen. A globális éghajlatváltozás épp ezeknek a sávoknak a határait tolja el, így régebbi élőhelyek vesznek el, miközben újak jelennek meg.

Ez elkerülhetetlenül együtt jár a különféle fajok vándorlásával, melyek között akár veszélyesek is lehetnek.

Ennek a hatásait és a mértékét nehezen lehet megjósolni – sajnos azonban az Európát is érintő folyamat már elkezdődött.

Az egyik első, ilyen jellegű kihívást a Hyalomma kullancsok megjelenése és esetleges megtelepedése jelenti. Ezek az eredetileg Magyarországtól délebbre őshonos kullancsok többféle veszélyes kórokozót képesek hordozni és terjeszteni – köztük a krími-kongói vérzéses lázat okozó vírust. A Hyalomma-k a hazánkban élő kullancsokhoz hasonlóan vérszívás útján táplálkoznak. Eredeti élőhelyükön – a Földközi-tenger mentén, Afrikában és Ázsia déli részén – gyakran tömegesen élősködnek lovon, szarvasmarhán, de előfordulnak kisebb testű állatokon, valamint az emberen is.

Ez a csoport több tulajdonságában is eltér a Magyarországon megszokott kullancsoktól: ilyen például a nagyobb testméret, valamint a sávozott láb.

Az állat aktívan vadászik, tehát a kiszemelt gazdaszervezetre nem lesből támad, hanem aktívan követi, akár hosszú időn keresztül is, amelyben különösen fejlett szeme segíti. A Hyalomma kullancsot leginkább az általa terjesztett vírus teszi hírhedtté. Az Európában is egyre gyakrabban előforduló krími-kongói vérzéses láz komoly gondokat okoz a kullancs eredeti élőhelyén, ahol esetenként fertőzési gócpontok is kialakulhatnak.

A betegség ezeken a területeken tehát jelentős egészségügyi kihívást jelent, mivel kiemelkedően magas, nagyjából 30 százalékos halálozási aránnyal jár.

A fertőzés emberek körében a vírussal fertőzött állatok feldolgozása, fogyasztása során, a vérrel való kontaktus útján terjed, ezért az állattartásban dolgozók vannak a legnagyobb kockázatnak kitéve.

Hyalomma kullancsForrás: dpa/AFP/Marijan Murat

A Hyalomma kullancsok jelentette európai veszélyre már több külföldi kutatócsoport is felfigyelt, és megkezdte a fajok esetleges helyi megjelenésének a feltérképezését. Az újonnan megjelenő kórokozók monitorozása közérdek, ezért ezek a kutatások a lakosság segítségével – az úgynevezett citizen science módszerrel –, a laikusok által beküldött minták, fényképek felhasználásával készülnek. A felmérések számos európai országban eredményesek voltak:

Hyalomma példányokat találtak többek között Csehországban, Németországban, illetve Svédországban is.

Az Ökológiai Kutatóközpont idén tavasszal hasonló programot indít: kérik a lakosságot, hogy az idei kullancsszezonban talált példányokat a megszokottnál tüzetesebben figyeljék meg, és amennyiben Hyalomma egyedet találnak, jelezzék azt a kutatóknak.

Az azonosításról és a beküldés módjáról további információ a www.kullancsfigyelo.hu weboldalon érhető el.