A közelmúltban eurázsiai hód (Castor fiber) jelenlétére, megtelepedésére utaló nyomokat találtak a Hortobágyi-halastavi bemutatóterület Máta pusztával határos, keleti gátja mentén, de az említett helytől 1600-1800 méter távolságra eső pontokon is.

Mivel egy hódcsalád számára 1-5 km hosszú partszakasz is szükséges lehet (változik a táplálékellátottságtól), ezért ezek a nyomok akár egy családhoz is tartozhatnak.

A helyszínhez legközelebbi ismert hódélőhely a Hortobágy-folyónak a településtől északra eső szakaszán található, mely légvonalban 5,5 km-re található. A Máta pusztán át vezető utat a hódok valószínűleg a Halastói-lecsapolón keresztül tették meg.

Eurázsiai hód (Castor fiber).Forrás: WWF

A természetvédelmi őrszolgálat munkatársai számos új – a környező halastavakon történő - megtelepedésről szereztek tudomást, gyűjtik a biotikai adatokat, így egyértelműsíthető az utóbbi években tapasztalható állománynövekedés.

Az őshonos eurázsiai hód Magyarország területéről származó utolsó adata Komárom-Esztergom megyéből származik 1854-ből. Ezt követően az 1990-es évektől számos visszatelepítési akció valósult meg, melynek köszönhetően a hazai állomány nagysága mára megközelítheti akár a 10.000 egyedet is.

Az eurázsiai hód növényevő, leginkább éjszakai életmódú állat, mely hazánkban 1988 óta természetvédelmi oltalom alatt áll, természetvédelmi értéke 50.000 Ft.

Magyarországon az utolsó eurázsiai hódot (Castor fiber) példányt 1854-ben, Ács község közelében, a Concó-patak partján ejtették el. A Nagyalföld területéről azonban valószínűleg már az 1600-as évekre kipusztult.Forrás: https://www.bnpi.hu/hu/hir/hodito-hodok

A hód jelenléte természetvédelmi szempontból sokszor pozitív irányú természetátalakító tevékenységet eredményez az élőhelyek mozaikossá tételével, vizes élőhelyek kialakításával más fajok számára is ideális élőhelyeket hozhat létre.

Ez esetben immár elmondhatjuk, hogy újabb emlősfajjal gazdagodtak a Hortobágyi-halastavi bemutatóterületek.

(Forrás: Hortobágyi Nemzeti Park)