A tevéket gyakran emlegetik a sivatag hajójaként és köztudott, hogy rendkívül jól bírják a szárazságot. Akár egy hétnél is tovább képesek életben maradni a tikkasztó hőségben anélkül, hogy akár egy csepp vizet is innának, tájékoztatott a Pécsi Állatkert, amely különböző állatokról gyűjt érdekességeket a pandémia idején kényszerű zárvatartás alatt. 

Egyfajta „zsírdepókkal" rendelkezik

A teve púpjában nem víz van, hanem zsírszövet tölti ki, tájékozatta szerkesztőségünket a Pécsi Állatkert. Azt is elárulták, hogy a púpok teltsége az állat kondíciójának a függvénye. A púpokban tárolt zsír egyrészt segít átvészelni az átmeneti táplálékhiányt, másrészt a vizet is praktikusabb így tartalékolni, mintha a púp „víztartályként" működne. A zsírok lebontásakor ugyanis a szervezetben kémiai úton víz, úgynevezett anyagcserevíz is keletkezik. Egy kiló zsírból csaknem másfél liternyi vizet nyerhet a szervezet. Nem véletlen, hogy sok más sivatagi állat is rendelkezik „zsírdepókkal".

A tevék hihetetlenül hosszú időt kibírnak étlen és szomjan a gyilkos sivatagi klímánForrás: Bolubás Brigitta

A tevéket gyakran emlegetik a sivatag hajójaként, nem véletlenül.

Köztudott, hogy rendkívül jól bírják a szárazságot. Ez azt jelenti, hogy akár egy hétnél is tovább képesek életben maradni a tikkasztó hőségben anélkül, hogy akár egy csepp vizet is innának.

Ha végre vízhez jut, teleissza magát

A tevék szárazságtűrő képessége persze nemcsak a már említett zsírtartalékra vezethető vissza, hanem például az állatok viselkedésére, szervezetük víztakarékos működésére, vagy például vörösvértesteik tulajdonságaira. Ez utóbbi a kulcsa annak, hogy

a tevék szervezete kitűnően tűri a kiszáradást.

A tevepúp nemcsak sajátos biológiai élelemraktár, hanem fontos hőszabályozó szerv is egybenForrás: Bolubás Brigitta

Ha egy ember a testsúlyának 12 százalékát kitevő vizet veszít, életveszélyes állapotba kerül. A teve azonban 30-40 százaléknyi vízveszteséget is képes elviselni. Ilyenkor persze a vér víztartalma is lecsökken, besűrűsödik, ahogy a fizika mondja, megnő a viszkozitása, azaz a belső súrlódása.

A teve keringése mégsem omlik össze, mert a vörösvértestek az emlősöknél általában szokásosnál kisebbek, ráadásul nem kerek, hanem ovális alakúak, „áramvonalasabbak", mint más emlősöknél. Arról már nem is szólva, hogy ezek a sejtek akkor sem pukkadnak ki, ha két és félszeresükre dagadnak, ami akkor hasznos, amikor a teve végre vízhez jut, és teleissza magát. Ilyenkor ugyanis néhány perc alatt akár 90-120 litert is felhörpinthet.

Vadon élő észak-afrikai dromedárokForrás: Elter Tamás

A Pécsi Állatkertben két dromedár (egypúpú teve) él, Marica és Géza.  

Ahogy azt a szervezet elárulta, a dromedár eredeti elterjedési területe Észak-Afrika és az Arab-félsziget, de emberi közvetítéssel a világ más tájaira, például Ausztráliába is eljutott. A ma élő összes egypúpú teve háziasított, vagy visszavadult állat, a vad ős napjainkra kipusztult. A dromedár száraz területek lakója, tökéletesen alkalmazkodott a sivatagi körülményekhez. Az állat megvastagodott ajkai segítségével a durva, tüskés növényeket is el tudja fogyasztani. Hosszú, kétsoros szempillái megvédik az állat szemét attól, hogy homok kerüljön bele. Homokvihar esetén képes orrlyukait lezárni. Térdein a bőr megvastagodott, megkeményedett, így nem égeti meg a forró homok, amikor lefekszik.